Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Feld István: Újabb magyarországi várkastély-helyreállítások: Pácin és Kékesd

tatni, de úgy érzem érdemes volt elkövetni. A belsők födémrendszerét, nyílásrendszerét teljesen tisztázni tudtuk. A földszinten helyezkedett el egy egyszerű kandalló, amiből a konzoljának a csonkja maradt meg és a szomszéd teremben a hozzá csatlakozó kő is előkerült. Sajnos a teljes rekonstrukció nem lehetséges. Sikerült rekonstruálni az eredeti födémeket, ezek nagyrészt síkfödémek voltak, a mestergerenda fészke, egyáltalán a gerendafészkek többségükben előkerültek, és a fiókos donga boltozatok is. Egy megmaradt eredeti állapotban, a többi rekonstruálható volt. Be kell vallanom, hogy ez rekonstrukció, nem didaktikus, de azt hiszem, műemlékileg semmifajta hibát nem követtünk el. Még érdekesebb volt a kandalló feltárása és rekonstrukciója. A kandalló szemöldökpárkányának törött csonkja, a fríz részlete, a szélességet tökéletesen mutatta. A külső falak kutatása megint egy olyan kérdés, amiről vitatkozni lehetne. A múlt század 70-es éveiben ezeket a külső falakat részben elbontották, részben megemelték. Ezzel kapcsolatban egy olyan álláspont alakult ki, hogy ezeket a tornyokat ebben az emelt formában meg kell hagyni, de szerkezetüeg meg kell erősíteni. A tervező végül is úgy döntött, hogy eltávolítja a XIX. századi rátéteket, és visszabontja az eredeti XVI. század végi részeket, amelyek még megfoghatók anélkül, hogy újat tenne hozzá. Az ásatás egy érdekes részlete az alaprajzon az egykori bejárat. Ezt a falat a múlt században teljesen elbontották, hogy a kertre egy nagy rálátást hozzanak létre. Az ásatás során kiderült, hogy itt egy egyszerű kis kapu építmény lehetett eredetüeg, egy kőkerettel. Később ezt megerősítették egy farkas veremmel és egy billenős felvonóhíddal, ennek a gyakorlati jelentőségéről lehetne vitatkozni. Tény és való, hogy egyszer a kastélyt megvédték, mikor összesen 6 fő katona megtámadta. Öten voltak belül, hát ennyi szerepe volt. De a régészeti kutatás és a műemlékvédelem sem független napjaink történéseitől. A kutatás eredményei alapján a kastély története, építéstörténete és formája rekonstruálható. Az írott források ugyanis nem számolnak be arról, hogy mire használták ezekben a kastélyokban a földszintet. Ezek nem voltak annyira alárendelt szerepkörűek, mert festést is találtunk bennük. Az emelet megismétli a földszint térelrendezését. Mind a városi, mind a falusi építészetben, mind a kastély építészetben a XV. század vége felére kialakul az a klasszikus térosztás, aminek fő elemei a konyha és a kamra, amit adott esetben alvásra is használnak, és egy nagy terem, vagy tiszta szoba. Ezt megtaláljuk elsősorban az Alföldön feltárt falusi házaknál, polgárházaknál, és mint az újabb kutatásokból kiderült, a kastélyoknál is. Persze némi módosítással. Ez az alapforma talán korábbi alapforma, azonban Pácinban már változott. Hozzáépült az első elképzelés szerint egy nagy tér, egy plusz nagy tér, aminek a sarkában volt a lépcső. Megállapítható, hogy a kastélyok lépcső kialakítása még az érés folyamatában volt, klasszikus tiszta megoldás csak 1600 körül jött. Itt egész egyszerűen nem tudták szervesen megfogalmazni. A későbbi feljárat a XVIII. századi. Ezzel függhet össze, hogy itt két nyílást találtunk. Eredetileg ide talán egy kis lépcsőstornyot szántak, ami azonban nem valósult meg. Nagy meglepetés volt, hogy barokk korra jellemzőnek, tartott jelenségre is rábukkantunk. E kastélyok alapos régészeti kutatása abból a szempontból is jelentős, hogy számos részletet tisztázni tudunk, így például, hogy hogyan fűtöttek. Az emeleten volt egy nagyobb méretű terem egy kályhával. Innen jutottak be a kandallós helyiségbe, ahol melegedni, csevegni lehetett, amikor hidegebb volt. Innen egy kamrába, talán az értékek őrzőhelyére jutottak, ennek is volt egy kályhája. A másik oldalról a nagyterembe vagy ebédlőterembe jutottak, amely szintén kályhával rendelkezett. Sűdodémes volt az előtér, fiókos dongaboltozat volt a két északi térben, síkfödém volt az ebédlőben is. Az ebédlőből lehetett a hálkószobába menni. Hangsúlyoznám: nem volt még külön női és férfi hálószoba. Érdekes