Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár

A XVI. század 30-as éveiben Temesvár szerepe más volt. Számos kisebb vagy nagyobb vár húzódik félkörben. Belgrádnak központi jelentősége van. Szerbia 1389-es veresége után még fél vazallusi állapotban egészen az 1450-es évekig létezett, több ún. despota uralma alatt. Ezek a despoták tulajdonképpen annak ellenére, hogy névleg török vazallusok voltak, tulajdonképpen betagolódtak a magyar királyság uralmi rendszerébe úgy, hogy rendkívül nagy birtokokkal rendelkeztek a középkori Magyarországon is. így érthető, hogy 1402-ben Zsigmond király Lazarevich Istvánnak az első despotának ajándékozta Nándorfehérvárt, azaz Belgrádot. Lazarevich István igen nagyarányú építkezéseket indított meg. Kiépítette a fellegvár köré a téglalap alakú falövet, amit általában felsővárként szoktak nevezni, illetve bizonyos forrásokban városként is szerepel. Abból következtethetünk arra, hogy tulajdonképpen polgári házak is álltak benne. Ez a fajta szögletes falöv tulajdonképpen a korabeli szereb kolostorokban megfigyelhető építési technikát követi, ugyanis ott is ezt a bizánci építésmódot újították fel, amely tulajdonképpen a római erődítés technikából eredően, tehát szabályos geometriai formákra törekvő építésmódot jelent. Ezen kívül Lazarevich István kiépítette az ún. keleti Vízivárost, amely tulajdonképpen a Duna irányba biztosított erődítést, illetve védte itt a dunai holtágat, ahol egy kikötő épült ki. Meg kell jegyeznem, hogy Marko Popovicsnál számos rekonstrukciós rajz van. Bizonyos vonatkozásokban véleményem szerint túl merész, ugyanis a barokk kori építkezések a fal kötőgátak síkja feletti részeket elbontották, tehát tulajdonképpen ami a kötőgátak fölé esik, az mind rekonstrukció, tehát a magasságot ő a különböző szerbiai kolostor erődítmények, főképpen a reszavai kolostor erődítése alapján rekonstruálja. Ami viszont bizonyos, hogy kettős falöv volt, és a várároknak a kötőgát felé eső részét is kifalazták és ezáltal egy kettős falövet hoztak létre. A kapuzat rekonstrukciója meglehetősen biztos, mert a konzolok biztosan megtalálhatók. A belső várárok szakasz kifalazott, ami által sajátos ovális falöv keletkezett. A torony alaprajza szintén rekonstrukció, a kötőgát vonala fölé eső részekkel együtt. A víziváros falszakaszainak alaprajza szintén a szerb középkori kolostor erődök, a torony építési technikáját tükrözi. A szerb középkori kolostorokban teljesen általános, hogy a tornyoknak a belső, tehát a vár belseje felé eső részét nem kötötték össze falsíkkal. Véleményem szerint Marko Popovics bizonyos esetekben túl merészen rekonstruál, ami az egyébként kiváló könyvének egyik hibája. Sajnos nem lehet megállapítani pontosan, hogy mi az, ami tényleg falszakaszokkal, feltárásokkal igazolható, és mi az, ami csak rekonstrukció. 1440-ben történt meg a nándorfehérvári, belgrádi vár első török ostroma. Murát szultán vezetésével öt hétig tartó ostrom után a törökök látható eredmény nélkül visszavonultak. A felső várat rohamozták meg, az egyetlen jelentősebb kézi tusa itt a felső várnál zajlott, de az ostromlókat elég könnyen visszaverték. Mégis 1440 után a váron komoly átépítések kezdődtek. Tulajdonképpen ez az a korszak, amikor a Kárpát-medencében és Délkelet-Európában a tüzérségi fegyverek elterjedésével a várépítés is el kezd változni. A felső várba vezető keleti kaput megerősítették egy barbakánnal, s az alsó várba vezető keleti kaput is, valamint felépítettek két ágyútornyot: egyet a dunai fronton, a kikötő védelmére, a másikat pedig az északkeleti részek védelmére. Ezek a tornyok tulajdonképpen úgy épültek, hogy pásztázni tudják azokat a falszakaszokat, amelyek egyegy rohamnak esetleg közvetlenül ki vannak téve. A felső várba vezető barbakán, török kori nevén Zindan Kapi szerencsés módon túlélte a XVII—XVIII—XIX—XX. századi ostromokat úgy, hogy ez tulajdonképpen mai formájában is látható. Ez a középkori várnak az egyik legszebb része, legszebben látható része. A középkorban a fellegvárnak a központi részét nevezték Nebojsakulának, ami újkori megnevezése az ágyútoronynak. A rekonstrukciós rajz, az utcahálózatot szemlélteti a vár különböző részein, e mellett