Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár

s a falat tulajdonképpen tömésfalként rakták fel, ami azt jelenti, hogy a külső és belső falsíkot építették és a többit pedig tört kővel feltöltötték és mészhabarccal rögzítették. Meg kell jegyezni, hogy nagyon jól kidolgozott falak, úgy, hogy azt a kb. húsz ostromot, amit a vár utána átélt, ezek a falak túlélték. Az alaprajzon látható, hogy mennyi az, ami biztos a várból és mi az, ami rekonstrukció. Szerencsére az alaprajzok többségére a barokk kori várat, tehát a ma is álló barokk kori falszakaszokat is berajzolta Marko Popovics, tehát tudunk viszonyítani ahhoz, hogy a későbbi építkezésekhez viszonyítva hogyan állt ez. Az építkezések végpontjaként, a bizánci vár felépítésének időbeli végpontjaként Manuel második magyarországi hadjáratát tekinthetjük, ez 1164. Manuel halála után a bizánci birodalom látványosan meggyengült, úgy, hogy 1182-ben III. Béla elfoglalta a várat. Sajnos azonban nem tudta sokáig tartani. A XI—

Xu. század fordulóján egy új ellenség jelentkezik, a bolgár birodalom, és egészen 1232-ig bolgár kézen van a vár. Úgy tűnik, hogy mind a magyar királyság, mind pedig a bolgár birodalom esetében egy határvárról van szó, így nagyobb építkezések nem folytak. A XIV. század folyamán igen nagy változások történtek Belgrádban. 1232-ben Magyarországnak, tehát a középkori magyar királyságnak sikerült hosszú időre elfoglalni a várat és a vártól délre megszervezték az ún. macsói bánságot, amelyik tulajdonképpen Magyarország déli határainak védelmét szolgálta. A XIV. században, pontosabban nem keltezhető időpontban kiépült az első Víziváros. Ezt a későbbi építkezések ismereteiben nyugati Vízivárosnak nevezzük, és ebből is jelentős falszakaszok kerültek feltárásra. Mivel 1284-ben a trónjáról lemondott Dragutin István szerb királynak vagy Stevan Dragutinnak a IV. Kun László húgával, Katalinnal kötött házassága folytán hűbér birtokába került a vár. A szerb szakirodalom ezt a nyugati külváros kiépítését az 1280-as — 1290-es évekre teszi, amit taláa,azzal támogathatunk, hogy ez a fajta falsíkból kiugró torony megoldás a bizánci, illetve a szerb kolostor építészetben gyakori. Sajnos a falátvágásokkal ezt nem sikerült igazolni, mivel annyi bizonyos csak, hogy XIII. századi. Dragutin halála után a várat Milutin, Dragutinnak az öccse szerzi meg a szerb király és 1319-ben egy ostrom révén jut vissza ismét magyar fennhatóság alá. Az 134Q-es években minden valószínűség szerint elfoglalta Dusán cár a legnagyobb szerb uralkodó. Bár erről közvetlen írott forrás nem szól, csak annyi bizonyos, hogy Lacki István elnyert egy nagyobb adományt Lajos magyar királytól annak révén, hogy úgymond a szakadár szerbektől visszafoglalta, amint ezt az oklevél elmondja. Mivel ez az oklevél 1347-ből származik, feltételezhetjük, hogy az 1340-es években szerb uralom alá jutott. A XIV. században már kiépült egy olyan torony, amelyik a Száva parti kikötőt védte. Tehát továbbfejlődött a Víziváros és egyes feltételezések szerint ekkor épült meg az öreg torony. A várnak ez a része a barokk kori építkezéseknél egy igen nagy átépítést szenvedett. 1389-ben a rigómezei vagy koszovói csata után a középkori szerb állam elbukott, s ezért az egész DélkeletEurópa politikai-földrajzi helyzete megváltozott. A délről terjeszkedő Ozmán birodalom egyetlen komoly ellenfele a magyar királyság. Ezért érthető, hogy a kulcsfontosságú nándorfehérvári vagy belgrádi vár erődítése nagy erőkkel megindult. A XV. századi Magdyarország politikai felosztása szerint Nándorfehérvár, azaz Belgrád, tehát a macsói, később a nándorfehérvári bánság központja, amelyik délről, a Morava völgyéből vezető legfontosabb utat zárta el. A magyar határvédelem a XV. században olymódon épült fel, hogy két várövezet volt. Az egyik a tényleges határokon, a másik pedig egy 50—100 km-es övben, amelyik tulajdonképpen Dalmáciából indult ki. Itt van Zeng és itt van Klisza és ebből egy óriási ívben egészen Temesvárig számos kisebb és nagyobb vár található. A keleti szakasznak az egyik legfontosabb vára volt Nándorfehérvár, a másik pedig Temesvár.