Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)
Előadások: - Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár
miát gyűjteni, ezeket azonban objektumhoz nem lehetett kötni. Viszont a későbbi Víziváros területén sikerült IX. századi településnyomokat találni. Itt ismét a másik kiterjedése. Ezek azonban mind a korban szokásos veremházak, amelyeknek kőkemencéje, cölöplyukai mind a korabeli házépítésre jellemzőek, de tulajdonképpen az erődítéshez semmi közük. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a XI. századi bolgár kasztrum vagy várról olyan elképzeléseink lehetnek, amelyek csak az V—VI. századi állapotnak a továbbvetítését jelentik. Feltehetően a kőfalak egy része állt még, ez a magyar Nándorfehérvár, tehát a fehérvár ugye mint a kőből épült vár jelentést feloldani tudjuk, hogyha arra gondolunk, hogy még akkor kőfalak álltak itt. 1018-ban, mint már említettem, Bizánc visszafoglalja és a bizánci foglalás után egészen 1071-ig békésen birtokolják. A XI. századi bizánci erődítményről szintén nem tudunk szinte semmit. Továbbra is annyit mondhatunk csak, hogy a felső vár területén előkerült kerámia, de ennek a keltezése rendkívül nehéz. Gondolom, hogy más vidékeken, más tájegységeken is úgy van, hogy a kerámiát igen nehéz keltezni. A belgrádi kollégák véleménye szerint ez a XI. századi kerámia, mivel ez pénzzel keltezett, kénytelenek vagyunk akceptálni, bár meg kell jegyeznem, hogy ezek a tagolt profilok talán későbbi időszakra is utalhatnak, úgyhogy egyelőre ezek az elszórt nyomok utalnak itt a XI. századra. 1071—72-ben történt meg a belgrádi (nándorfehérvári) vár első ostroma, amint ezt a képes krónika részletesen leírja, Salamon király és a hercegek vezetésével, és ekkor sikerült elfoglalni Nándorfehérvárt, viszont a krónika szerint a magyarok nem tudták megtartani, hanem lerombolták és feladták. Ennek némiképpen ellentmond az, hogy a belgrádi szuburbiumban egy Salamon ólompecsét is előkerült. Ez az egyik legkorábbi magyar pecsét; a XI. századból összesen négy vagy öt pecsét maradt meg és ez az egyik. Tehát ez rendkívül jelentős lelet, amelyik arra utal, hogy valamilyen igazgatási jelentősége lehetett a várnak. 1096-ban az I. keresztes hadjáratban több sereg is végigvonult rajta, úgy, hogy Acheni Albertnek egy rendkívül részletes, illetve a kor viszonyai között részletes leírását kapjuk és ő leírja azt, hogy tulajdonképpen a vár sík területen fekszik, ami arra utal, hogy a késő antik kasztrum, elrendezése még ekkor is fennállhatott. 1127-ben egy újabb magyar ostrom következett. Ekkor ismét fel kell adni a bizánciaknak a várat, viszont a magyar sereg ismét nem rendezkedett be a várba, hanem lerombolta és a vár köveit átszállították a Száva túlpartján fekvő Zimony területére. így megváltozott a várat ostromló és a várat védő két sereg és a XII. században a vár a bizánci-magyar háborúknak a központi helyévé válik. Érthető tehát ennélfogva, hogy 1151-ben Manuel császár első magyarországi hadjáratának első lépése az volt, hogy visszafoglalta a nándorfehérvári várat és úgy tűnik, hogy a késő antik idők után ő az első, aki nagyarányú építkezéseket hajt végre. Bizánci írott források alapján a vár két első építtetőjének a nevét is ismerjük, Soniatis szerint Vasilius Stripstihosnak és Konstantinus Angelusnak hívták a két építőmestert. Marko Popovicsnak, a vár monográfusának, elemzése szerint a XII. század közepén adják fel azt az elképzelést, hogy egy szögletes, tehát vagy egy téglalap alakú, vagy egy négyszögletes falszövettel vegyék körül a várhegyet és egy szabálytalan várat építenek fel, egy szabálytalan alakú várat, amely tulajdonképpen igazodik ahhoz a sziklaoromhoz, amelyiken áll. A várhegy felé fekvő részeket rekonstruálta Marko Pöpovics és sajnos az alaprajz többet mutat, mint amit sikerült feltárni. Ugyanígy kérdéses, hogy a XIV—XV. században már írott forrásokban is dokumentált öreg torony, amely a belső várban van, megvolt-e a XII. század közepén. A bizánci analógiák alapján következtet arra Marko Popovics, hogy nem volt meg. Az északkeleti front kis tornya egy patkó alakú torony, kívülről poligonális falmegoldással,