Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Sebestyén József: Szász és magyar erődtemplomok Erdélyben

bor, majd I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelmek korában emelt várkastélyok részletes ismertetésébe fognék, meg kell említenem közülük néhányat. Az 1610-es évektől épülő radnóti várkastély, mely II. Rákóczi György uralkodásától kezdve az erdélyi fejedelmek kedvelt tartózkodási helye, s az alvinci, illetve a képeken látható csíkszeredai Mikó-vár, vagy a gyergyószárhegyi Lázár-kastély mind Giacomo Resti, vernai építész tevékenységéhez köthető. A radnóti kastély teljes kiépítése H. Rákóczi György kora legfontosabb, Erdélyben működő olasz építészének a venetói Agostino Serena nevéhez fűződik. A következőkben ismertetendő templomkastélyok építése szintén Bethlen Gábor, valamint I. és II. Rákóczi György korára esik. Ugyan tervezőikre utaló adatok mindeddig nem ismeretesek, azt azonban mégis kijelenthetjük, hogy alaprajzi elrendezésük az erdélyi fejedelmi várépítkezésekre behívott olasz hadmérnökök tevékenységének hatását mutatják, s építőikeet a már fentebb említett Giacomo Resti és Agostino Serena környezetében dolgozók körében kell keresnünk. A Varadinum ... c. alapvető munkájában Balogh Jolán közölt adatokat, miszerint a XVII. század közepén több csíki, háromszéki és udvarhelyszéki kőműves is dolgozott a váradi vár építésén. Az Ajta patak völgyének torkolatában fekvő Nagyajta déli részén, egy magaslaton áll az unitárius templomvár. A keletéit, nyugati tornyos középkori, gótikus eredetű templom köré épült az ugyan nem centrális elrendezésű, de mégis szabályosnak mondható parallelogramma alaprajzú várfal. A templom ma is meglévő, szuroköntő nélküli, lőréses védelmi emeletének analógiáit a szászok templomai mellett az egykori Magyarország nyugati határvidékén, ma Burgenland területére eső Nagymarton/Mattersburg és Márczfalva/Marz későgótikus, de a törökök pusztításai miatt a XVII. század második felében újjáépített vártemplomain is megtaláljuk. Az erődítés bejáratát az északi oldalon álló ötszögű, ó-olaszbástya formájú kaputorony aljában nyitották. Különös, hogy csak két saroktorony készült el az északnyugati sarokra egy ugyancsak parallelogramma alakú, s azzal átellenben a délkeleti felére egy ötszögű védőtorony. A várfalakon több helyütt ma is láthatók a viszonylag épen megmaradt, egykori fogsoros pártázat egyes szakaszai, s a XV század végi, XVI. század eleji formát mutató lőréses szuroköntők. A várfalak datálását segítik azok a valószínűleg építőanyag ki-, s behordására szolgált, befalazott nyílások, melyek szemöldök-gerendájába az 1622-es évszámot vésték. Ma is jól kivehető az egykori föld védművek rendszere a nyugati, déli, s a keleti oldalon. Sepsiárkos ugyancsak unitárius temploma köré 1640 körül épült a nagyjából szabályos ötszögű, saroktornyos erődítés. Három sarkán egy-egy óolaszbástya alakú torony emelkedik, míg a délnyugati, s déli szegletén négyszögű védőtornyok állnak, melyek közül az utóbbi az 1844-ben befejezett harangtorony. Az 1830-ban lebontott egykori, középkori templom körül egy korábbi kőkerítés állhatott. Bethlen Gábor fejedelemsége idejére tehető a falu lakói által megkezdett építkezés, amelynek befejezését jelzi a vakolatba karcolt 1639-es és 1640-es évszám a várfalakon. A keleti és a nyugati falszakaszon még ma is látható néhány eredeti, süllyesztett szuroköntő. A délkeleti sdaroktorony ötszög alakú, homlokfalai a szabályos ó-olaszbástyákétól eltérően 115 fokos tompaszöget zárnak be. A ma is fedett, többemeletes saroktornyokon számos, a falak irányába nyíló lappancsos lőrés látható. Az Olt jobb oldali teraszán elhelyezkedő Illyefalván, a falu fölötti magaslaton áll a református templomkastély. A mai, XVIII. század végén épített templom középkori elődjét a XVI. században csak egy kaputoronnyal erősíteett ovális alakú várfal vette körül. Ebből mára a többször átépített kaputorony, s annak két oldalán a süllyesztett szuroköntőkkel ellátott várfal kis szakasza maradt csak meg. A nagyjából szabályos ötszögű, szintén ó-olaszbástya formájú saroktornyokkal erősített második, külső védőöv felépítését akkor határozta el a falu népe, miután 1612. szeptember 12-én a Báthory Gábor fejedelem ellen fordult brassói szászok Háromszékre támadva megostromolták, s feldúlták az