Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Sebestyén József: Szász és magyar erődtemplomok Erdélyben

zött végzett javításkor emelték meg a tornyot és készítették el az új fedést, melyről egy felirat is megemlékezik. Hasonlójellegű a Feltorján álló vártemplom is. A mai, 1914 és 1918 között épült Isten háza helyén korábban egy XIII. századi eredetű, s a XVI. század elején átépített középkori templom állt, mkelynek titulusa Szent Márton volt. Egy az egykori szentélyben volt felirat szerint az újjáépítést 1516-ban fejezték be, s patrónusa torjai Apor István volt. Ugyanekkor készült a sokszögű, kaputoronnyal, s néhány támpillérrel erősített várfal is. Új, jellegzetes formájú, erkélyes toronysisakja feltehetően a XVIII. század második felében nyitott oldalbejáróhoz épített faszerkezetű portikusszal egyidős. Ugyancsak XVI. századi a Csíkkarcfalva és Jenőfalva határán emelkedő hegy fokra épített vártemplom. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templom a XV. század végén épült. Magas, erős, lőréses, fedett gyilokjáróval ellátott várfala ovális alakú. A kapubejárat előtt ma is meglévő, s másutt is előforduló támpilléres elővédfal XVII. századi építmény. A kaputornyot 1720-ban megmagasították, majd az egész templommal együtt 1796-ban barokk köntöst kapott. A Baróti hegység előterében fekszik az erdővidéki Bölön. Egykori XIII. századi temploma helyén 1893—1894 között épült fel a Pákei Lajos által tervezett új. A falu 130 kapuval szerepelt az 1567. évi Regestrumban, s eszerint nagyobb település volt, mint az akkori Marosvásárhely. 1569-ben már unitárius papját említették. Az először 1512-ben említett középkori templomot a XV—XVI. század fordulóján átalakították, s ezt követően XVI. század első felében építhették fel a mai kaputorony elődjét, s a templomot övező magas, erős, ovális alakú, lőréses és szuroköntős várfalat, a déli oldalon egy ferde nyeregtetővel fedett védőtoronnyal. Mindenesetre az 1612. évi ostrom idején az erősség már állt. Az ostromot követő felújítás alkalmával, 1617 körül készültek a déli, dél-keleti várfalszakaszokon megmaradt, különböző típusú pártázatok, s a dél-keleti torony is. Falaikon az Orbán Balázs által korábban már lejegyzett feliratok töredékei láthatók. Ezt követően a XVII. század második felében az északi oldalon a várfalhoz egy újabb, lőréses védőtornyot építettek. Az 1720-ban bekövetkező tűzvész, majd az 1802. évi földrengés újból megrongálta a vártemplomot, de azután már csak a kaputornyot újították meg. Sepsiszentgyörgy Háromszék központja. Mezővárosi jogát még feltehetően Zsigmond király adományozta. A XIII. századi eredeteű templomának átépítését a XVI. század első felében, egy korabeli egyházi körlevél szerint 1547-ben fejezték be. A dokumentum szerint az építtető Daczó Pál. A patrónus Daczó család Ferenc nevű tagjának sírköve, valamint a késő gótikus hálóboltozat a szentélyben ezt a tényt erősíti. Az ovális alakú, s kaputoronnyal, valamint egy ötszögű védőtoronnyal erősített várfalat feltehetően a templom átépítésével együtt a XVI. század közepe táján emelték. A XVII. századi külső, második védőöv nyomvonalát, melyet a gyakori ostromok okozta pusztítások következtében még 1786-ban lebontottak, a ráépített múlt század végi kriptasor őrzi. Az északi oldalon megmaradt rézsűsen leszelt gyámok, s az azokon ülő ívsor arra enged következtetni, hogy szász mintára a templom is erődített volt, s a párkánynak tűnő ívsor az egykori szuroköntős védelmi emelet maradványa. Hasonló elemek töredékei maradtak meg az esztelneki, s a zabolai templomon is. Az ugyancsak ovális alakú várfallal övezett templom Zabolán szintén XIII. századi eredetű. A ma is álló gótikus teremtemplommá a XVI. század első felében alakíthatták át. A hetvenes években végzett szakszerűtlen, durva átalakítás ellenére is jól láthatók az egykori lőréses, szuroköntős védőfolyosó maradványai kívül, végig a hajó és a szentély falain. Az Orbán Balázs által közölt metszeten jól kivehető a templomerőd korabeli homlokzata. Erődfala szintén a XVI. század végéről való. A kaputornyában elhelyezett harangon az 1588-as évszám olvasható. Az egyik legjelentősebb és legismertebb vártemplom Székelyföldön, az udvarhelyszéki Székelyderzsen áll. A XU!—XIV. század fordulóján épült templom hajójának falain 1419-ben festett