Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)
Előadások: - Sebestyén József: Szász és magyar erődtemplomok Erdélyben
tői kezdték el erődíteni, átalakítani. A templom félköríves szentélyét lebontották, a hajó két végéhez védőtornyokat építettek, s a templom köré szabályos, négyszögű, sarkain átlósan álló tornyokkal erősített várfalat emeltek. Az erősséget 1647-ben még bővítették. A Székelyföld, s a Királyföld határán, a Homoród mentén található Draas/Homoróddaróc. Háromhajós, bazilikái is elrendezésű temploma a XIII. században épült, s a már emlegetett kerci ciszterci rendi építőknek bizonyíthatóan közük van felépültéhez. Alaprajzát illetően, középen álló, nyugati tornyával a szászsebes! (Mühlbach) románkori, templom analógiájának tekinthető. Átalakítását, s külső védőtornyokkal tagolt, szabálytalan sokszögű várfalának kiépítését 1494 táján végezték. Ekkor bontották le a templom mellékhajóit, s építettek védelmi emeletet a szentély fölé. Az ó-olasz bástya formájú védőtornya 1650-ben készült. Szabálytalan sokszögű, 1500-as évek táján épült védőfal körítette egészen 1910-ig Reichesdorf/Riomfalva gótikus templomát. A háromhajós csarnoktemplomot 1350-ben kezdték el építeni, de teljesen csak 1451-re készült el. A szász erődtemplomok jellegzetessége a templomépületre épített különböző típusú, formájú szuroköntős, lőréses védelmi emelet megléte. Készültek helyenként faszerkezettel, mint a hégeni, de legtöbb esetben szilárd faliazattal, mely a támpillérekre és/vagy a lépcsős konzolokra támaszkodó boltíveken áll. Ilyen a Keisd/Szászkézd falu központjában a főút mentén álló templom. XVI. századi körítő fala nagyrészt hiányzik. A későgótikus egyhajós, hálóboltozatos templom 1493 és 1525 között épült. Jellegzetes, erőteljes tornya a segesvári óratornyot idézi. Itt a falu fölött még állnak az egykori mentsvár romjai. Festői szépségű a XV. században emelt, s a XVI. század folyamán erődített Ibisdorf/Szászivánfalva, s Baassen/Felsőbajom hasonló korú templomerődje. Nevezetes építmények Birthalm/Berethalom, az 1600-tól evangélikus püspöki székhely és Meschen/Muzsna monumentális templomerősségei. Gazdag műrészletekkel bíró későgótikus templomaik az erdélyi gótika jelentős művészeti emlékei. A berethalmi, Szűz Máriának szentelt templomot a XTV—XV. század folyamán építették. A háromhajós csarnoktérhez nyújtott, sokszögzáródású szentély csatlakozik. A terek hálóboltozatosak, s a szentélyt szuroköntő nélküli védőfolyosó koronázza. A templomot övező, vakárkádos, helyenként szuroköntős, kettős védőgyűrű a XV—XVI. század fordulója táján készült. A belső védőfalon belül a Királyföldön ritkaságszámba menően egy fa harangláb áll. Az innen nem messzeeső Szászmuzsna temploma szintén jelentős, későgótikus emlék. A templom nyugati tornya, s a körítőfalba illesztett egykori kápolna maradványa még XIV. századi. A későgótikus hálóboltozattal fedett háromhajós csarnoktemplom 1491 és 1498 között épült. A díszes sekrestyeajtó kőkeretén Andreas Lapicida, a szebeni András mester monogramja olvasható. A hálóboltozat fölé szuroköntős, lőréses védelmi emelet épült a XVI. szazadban. A templom erődítését 1520 után kezdték el, amelynek során négy, külső védőtoronnyal tagolt, kettős falat emeltek. Végezetül a sok szász emlék közül a csicsóholdvilágit említem. Abstdorf/Kokel templomáta XIV. században építették. A templom köré húzott XVI. századi ovális alakú várfal a kaputoronnyal jól illusztrálja azt a tömegformát, mely az ugyancsak a XVI. századra tehető székely erődtemplomok nagy csoportját jellemezte első kiépülésük idején. Bár az egyre gyakoribbá váló török, tatár betörések ugyanúgy érintették a határvidéken élő székelységet is, az erősségek építésébe, templomaik erődítésébe mégis későbben fogtak. Ez a késlekedés több okra is visszavezethető. A már említett nemesi szabadságjogok fejében kötelező katonai szolgálat személyenként jelentős anyagi terheket rótt a székelységre. Okként említhetjük még jellegzetes harcmodorukat is, melyet a színlelt menekülést követő villámgyors, váratlan támadás taktikája jellemzett. A székely családoknak hadrafogott férfitagjaik kényszerű távollétében kellett önfenntartásukról gondoskodniuk és a szűkös anyagiakkal is magyarázható, hogy a XV.