Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Sebestyén József: Szász és magyar erődtemplomok Erdélyben

lakói az egyre sürgetőbbé váló városfal építkezések mellett templomaik körüli várak, erődítések építésébe, s példájukat a XV. század első felétől követték a szász, majd későbben a székely települések lakói is. A nagyszámú erődített, s falakkal körülépített templom létrejötte, a gazdag és változatos építészeti formák megszületése, kiteljesedése, elsősorban ezzel a nagyjából a XVII. század végéig, a török Európából való végleges kiűzéséig tartó, vészterhes, háborús időszak bekövetkeztével magyarázható. Ez a fajta, védelmet szolgáló építkezés azonban nem kizárólag erdélyi sajátosság. A törökök a visszaszorításukra Boszniába küldött magyar sereget a bosnyákokkal szövetkezve 1415-ben legyőzték, majd Magyarország ellen támadva a Délvidéken át egészen Laibach/Ljubljanáig eljutottak, s főleg a század második felétől állandóan veszélyeztették, rettegésben tartották az akkor osztrák örökös tartományokhoz tartozó területet. Az itt huszita eredetűnek tartott névvel táboroknak nevezett, s többnyire földsáncokra épített cölöpvárakat a parasztlázadások alkalmával tulajdonképpen mentsváraknak építették. Ezeket a táborokat később lerombolták, s mára jobbára csak helynevek őrzik emléküket. Továbbéltek azonban ezzel a névvel, mint templom körül felépített erődítések. Többféle alaprajzi elrendezésű tábor épült templomok köré zömmel a XV. század második felében. Kneza temploma köré épített erősség négyszög alakú, s egy négyzetes kaputornya van, s ugyancsak egy kaputoronnyal bír a támpilléres, szabálytalan sokszögalakú XV. századvégi erődítés Ihanban. Öt, illetve hatszögű, sarkain helyenként négyszögű, többségében kerek tornyokkal megerősített várfalak övezik Krtina és Djeske templomait. Középkori várformát mutat Repnje erődített temploma, míg egy négyszögalakú szabályos várkastély állott három sarkán ötszögű tornyokkal, kívül még egy védőövvel Goricica temploma körül, mely egy magaslatra épült 1532-ben. Ezeket az erődítéseket nem alakították át, nem bővítették, megőrizték eredeti, XV— XVI. századi formájukat, s újabbak a XVI. századot követően ezen a tájon már nem épültek. Ezenkívül erődítettek templomokat még az egykori Magyarország nyugati határvidékén is, a mai Burgenland területén, de ezekről majd a későbbiekben szólok részletesebben. Erdélyben tovább élt a templomerődítések szokása. A szászok templomaik megerősítését, erődítését még a XV. században kezdték el, amelyeket később továbbépítettek, bővítettek, a Székelyföldön pedig még emeltek újabbakat a XVII. század folyamán is. Elvétve építettek mentsvárakat is, mint amilyenek eredetileg a Szeben környéki szelindeki vár, mely egyúttal a Medgyes felé vezető út ellenőrzésére is szolgált, vagy a szászkézdi, földvári erősségek voltak. Mentsvár volt a falu központjában valószínűleg a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején emelt erődítmény is Kelneken. Az a típus, mely a falvaktól általában messzebb esett, s fenntartásuk is nagyobb áldozatot követelt sem Királyföldön, sem Székelyföldön nem terjedt el. A templomok erődítését Szászföldön rendeletek nem akadályozták, sőt a templomerősségek építését Nagyszeben, vagy Segesvár tanácsa gyakran adóengedményekkel is támogatta, mint a homoróddarócit 1494-ben, a szászkézdit 1503-ban és 1507-ben, vagy az apoldit 1504-ben és 1507-ben, a hégenit 1507-ben. A XV. század második felében nyerte el végleges formáját a prázsmári templomerőd és ugyanekkor, a XV. század folyamán építették át, erősítették meg Lesses, Morgonda szász falvak templomait is. A barcasági Tartlau/Prázsmár Szent Kereszt titulusú temploma a XIII. században épült a kerci ciszterci monostort építő mesterek tevékenysége nyomán. A templomot a XV. században alakították át, s köréje egy szabálytalan kör alaprajzú, s 5 méter vastag, tornyokkal tagolt várfalat emeltek, belső oldalán, több szinten, sűrűn kialakított lakó, illetve tároló kamrákkal. Veszély esetén itt húzódott meg a falu lakossága, s itt tárolta élelmiszertartalékait békeidőben is. Schönberg/Lesses XIII. századi, háromhajós, bazilikális elrendezésű templomát a XV. század közepé-