Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Maria Lamiova: A zempléni ásatások eredményeiről

ez egy szimbolikus sír volt, amit olyan valaki emlékére készítettek, aki ma már ismeretlen okokból nem lehettek itt eltemetve — elestek a harcban, másutt haltak meg, vagy elvitte őket az áradat. A 4. számú tumulusban, amelyik a többitől eltért nagyságával és ovális alakjával, 1958-ban Vojtech Budinsky-Kricka egy ősmagyar sírra bukkant. Abban az időben ez volt a Kárpát medence leggazdagabb ismert sírja ebből a korból és ezért Fettich Nándor azt tételezte fel, hogy esetleg Almos sírjáról lehetne szó. Álmos Anonimus szerint akkor esett el, amikor a magyarok átlépték a Kárpátokat. Mivel a várfal ásásnál egy ugyan olyan gomb került elő mint az említett sírban, felvetette azt a lehetőséget is, hogy a várért folyt harcokban esett el az, akit az említett sírba temettek. Mivel a magyar hadak tovább haladtak a temetésre kihasználták a már létező halmot, és azt még valamivel megnagyították — így keletkezett a rendhagyó alakja. Az ősmagyar sírban több mint 300 melléklet volt, különböző veretek, nyak és lábperecek, gombok, többnyire arannyal díszítetet ezüstből. Ilyen volt a gazdagon díszített délkeleti származású csésze is, a hajtekercsek, amelyek közül az egyiken a turul madarat is láthatjuk. A sírban talált szablya fogantyúján arany dísz van. Formája után ítélve nagyon közel áll az árpádházi koronázó szablyához. Ezek a jelek arra utalnak, hogy egy előkelő személyiség sírját találták meg Zemplénben. Amíg ez volt az egyetlen, elképzelhető volt az is, hogy Álmos sírjáról van szó, de amióta Révész László feltárta a karosi ősmagyar sírokat, ez a kérdés is más fénybe került. A már említett Kertalján talált sírok és házak már a magyar állam alapításának korára jellemzők. Arról, hogy a várban kő épületeket kezdtek építeni, a legkorábbi feljegyzés 1214-ből származik. A 13. században a zempléni vár lett a királyi megye székhelye. Egy 1332-ből származó okmányban említik, hogy a várban Szent Györgynek — az erődítmények és védőhelyek védőszentjének szentelt templom áll. Ez valószínűleg a mai templomok helyén lehetett. A kálvinista templomot, melynek még gótikus alapjai vannak, 1628-ban átépítették. Tornyát a múlt század végén emelték a vártorony romjaiból, amelyek 1872-ben még léteztek. A görögkatolikus templom 1804-ben épült. Azok a sírok, amelyeket a 80-as években a vársánc belső oldalán tártak fel, a legkorábbi templommal lehetnek egyidősek. A vár alatti település vásár központtá vált. Már a 13. században megkapta a vámjogot. 1299-től 1666-ig, és aztán egy kis megszakítás után — amikor a megyeházátjavították —, 1754-ig Zemplénben tartották a megyei gyűléseket. Ezek eleinte a várban voltak, később egy hatalmas épületet építettek erre a célra — ami máig áll. 410 darab magyar és lengyel ezüstpénzt találtak az 5. számú ház kertjében. Látszólag tulajdonosuk a törököktől való félelmében ásta el őket. Annak dacára, hogy ezek nem érték el soha Zemplént, a kincs a földben maradt. Zemplén hanyatlása a 17. században kezdődött. A várat lerombolták, a hivatalokat áthelyezték Sátoraljaújhelyre és Ungvárra. Zemplénben csak a híres vásárok maradtak. Amikor a főutat és a vasutat átépítették a Bodrog bal partjára, a jobbparti Zemplén elzárult a viulágtól. Ezt tükrözi a lakosság máig tartó fogyatkozása. Az 50-es évektől kisebb-nagyobb szünetekkel végzett régészeti ásatások folyamán sikerült feltárni sok fontos adatot Zemplén múltjából és bebizonyítani, hogy az egykori megyeszékhely olyan helyen keletkezett, amelyik geográfiai és stratégiai elhelyezése miatt az őskortól a legutóbbi időkig fontos gócpont volt.