Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Feld István: A magyar várak fejlődéstörténete

FELD ISTVÁN A MAGYARORSZÁGI VÁRAK FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA A várépítészet kezdetei Magyarországon is — mint a legtöbb európai országban — még az őskorban kereshetők. Ezek a legkülönbözőbb méretben és módon épült erősségek azonban — részben a rendelkezésre álló idő, részben pedig a nyári egyetem szorosabban vett témája miatt — nem képezhetik előadásom tárgyát. Csupán annyit kell megjegyezni róluk, hogy építőik már kezdetben jó érzékkel választották ki a terep természettől legjobban védett pontjait, így nem ritka, ha egy középkori vagy éppen újkori erősségben kerül sor régészeti kutatásra, kiderül, hogy azon a helyen már évezredekkel korábban létezett valamilyen erődítmény. De nincs módom részletesen tárgyalni a Római Birodalom majdnem Európa-szerte egységesnek bizonyuló védelmi építészete magyarországi emlékeit sem, hiszen ezek kutatása és műemlékvédelme önálló konferenciák sorozatát érdemelte ki sajátos jellege miatt. Ezért csupán ízelítőként mutatom itt be a mai Magyarország nyugati részét magábafoglaló Pannónia provincia fővárosa, Aquincum — a mai Budapest elődje — korai (I. századi) és késői (IV. századi) légióstáborát, amely a Duna mentén futó határ, a limes mellett épült, illetve a Balaton melletti Fenékpusztán feltárt késői,,belső" tábor alaprajzát. E római építmények azonban nem csupán mint az alkalmazott építészeti elemek egységességének bizonyítékai fontosak számunkra, hanem azért is, mivel egy részüket még közvetlenebb formában felhasználta a következő nagy várépítő korszak, a középkor, mint az előzőekben említett őskori erődítményeket. Különösen áll ez Sopron (Scarbantia) illetve Győr (Arrabona) maradványaira, ahol a még magasan álló kőfalakra faszerkezetű földsáncot emeltek 900—1000 körül, vagy Visegrád névadó erődítményére, ahol magukat a kőfalakat javíthatták ki, s a rombadőlt belső épületek helyére újakat emeltek. Visegrád neve (szláv ,,magas vár") vezet el bennünket ahhoz a kérdéshez, hogy tulajdonképpen mikor is kezdődött el, kikhez köthető a középkori várépítészet Magyarországon. Mielőtt azonban erre kitérnék, meg kell jegyeznem, hogy előadásomban csak a mai, jelenlegi Magyarország váraival foglalkozom. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy ez — többek között épp a középkor vonatkozásában — történelmietlen, hiszen a magyar törzsek 896-ra tehető honfoglalása után, 1000 körül létrejövő Magyar Királyság területe nagyjából azonos volt a Kárpátmedence területével. Eljárásomat azonban az időbeli korlátokon kívül az mentheti, hogy az újabb kutatások alapján a várépítészet fő tendenciái a Kárpát-medence egész területén azonosak voltak, s így az egykori királyság középső területéről vett példákkal is illusztrálhatóak. Ugyanakkor a szomszédos területek várépítészetéről a környező országok avatott szakemberei szólnak majd a nyári egyetem keretében, s bizonyos vagyok abban, hogy ha egy-egy kérdést másképp is ítélnek meg, mint én — vagy általában a magyar kutatás — az ebből adódó esetleges vita csak haszonnal járhat a jelenlévő hallgatók számára. Mindezt azért kellett hangsúlyoznom, mert a történészek és régészek körében igen eltérő annak megítélése, milyen várakat emeltek a magyarok ideérkezése előtt itt élt szlávok vagy esetle-