Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Feld István: A magyar várak fejlődéstörténete

ges más etnikumok, illetve, hogy mit vett át, mit használt fel ezekből a kialakuló új hatalom. Miközben többé-kevésbé hasonlóan ítélik meg a mai Szlovákia nyugati felét elfoglaló Nagymorva Birodalom várépítészetét — erről bizonyára bővebben fog szólni Alexander Ruttkay barátom — igen megoszlanak a vélemények a 9. században a mai Balaton környékén, frank fennhatóság alatt létezett szláv hercegség székhelyéről. A mai Zalavár, a korabeli Mosaburg (mocsárvár) korai középkori története az ott közel fél évszázada folyó ásatások ellenére sem világos még, az eddigi rekonstrukciós kísérletek is igen bizonytalanok, akár a vár kiterjedésére, akár védelmi berendezései egykori formájára gondolunk. Más szláv várról viszont nincs tudomásunk a mai Magyarországon. Ma még az sem egyértelmű, hogy vajon a Kárpát-medencébe érkező magyarok már a 11. század elején építettek-e új erősségeket (illetve használtak fel régieket) vagy mindez csak a 11. század elejétől bizonyítható. Azaz, nyitott kérdés, hogy már a keletről beköltöző törzs- vagy nemzetségfők hatalmának bázisai, az általuk uralt területek központjai voltak-e azok a hatalmas területeű fa—föld erősségek, melyek legszebb példájaként most Szabolcsot mutatom be a Tisza közeléből, vagy csak az első magyar király, a kereszténységet meghonosító s államalapítóként tisztelt I. (Szent) István emeltette-e őket, az általa megszervezett s nevében az ispánok által irányított vármegyék (területi egységek) székhelyeként illetve a határok védelmére. E rendkívül érdekes és fontos vártípussal azonban itt nem kell tovább foglalkoznom, hisz a mai nap részletes beszámolót hallunk még kutatásuk legújabb eredményeiről a kérdés jelenleg legavatottabb szakértőjétől, Wolf Máriától. Most csupán ezen ispáni várak hatalmas faszerkezettel épült védővonalának, falának rekonstrukciós kísérletei közül mutatok be néhányat, elsősorban azért, hogy nyilvánvaló legyen Önök előtt az a hatalmas eltérés, amely ezeket az 1000 körül épített fa—föld várakat a korábbi és későbbi kőváraktól elválasztja. Feladatom így elsősorban azoknak a 11. századi váraknak a számbavétele, melyekről az írott forrásokból tudjuk, hogy nem csupán egy-egy megye székhelyei voltak, hanem a püspökségek központjainak, sőt az uralkodó lakhelyének is helyet adtak. Sajnos, nem sokat tudunk a veszprémi ispáni várról, mely Szent István egyik legkorábbi püspökségét foglalta el, még a korai székesegyház pontosabb formája sem ismert. Nagyrészt elpusztultak Esztergomban a Várhegyen — Szent István születési helyén — a legkorábbi fejedelmi illetve királyi épületek is. Az érseki székesegyház maradványait teljesen elhordták a 19. században, amikor helyén a klasszicista bazilikát emelték. így a vár egykori formájáról csak elég bizonytalan elképzelések vannak. A hatalmas újkori szintsüllyesztések miatt biztosabb megfigyelésekre csak a háromszögű hegytető déli csúcsán volt mód. Itt a legkorábbi építmény a hegyperemen emelt, fallal övezett kerek kápolna (rotunda) vagy torony lett volna, illetve tőle északra néhány, részben önálló épület, s valamivel későbbi a már a déli hegyoldalra épített négyezetes bővítmény, valószínűleg torony. Ezek, az elmúlt évtizedek ásatásai során feltárt falcsonkok további következtetést aligha engednek meg, nem csupán pontos építési idejüket, de közelebbi funkciójukat sem ismerjük. De még rosszabb a helyzet a másik királyi központ, Székesfehérvár esetében, ahol a magyar királyokat a Szent István alapította bazilikában koronázták illetve temették el. E templom közvetlen közelében, a mocsarak övezte sziget legmagasabb pontján négyzetes kővár bizonytalan nyomai bontakoztak ki az újabb ásatások során. Közepén egy centrális templom állt, alapítója talán még a szent király apja, Géza volt. Belőle azonban ugyanúgy csak alapfalak maradtak ránk, mint az említett bazilikából. Kérdés, hogy a vár (város) 11. századi forrásokban feltűnő neve (Alba civitas, Weissenburg, Belgrad), s az a tény, hogy kapujára szegezték a Szent István ellen lázadó pogány Koppány testének negyedét, elegendő bizonyíték-e arra, hogy itt már a 11. század elején kőfalakkal védett (minden római előzmény nélküli) vár állt?