Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Nagy Klára: Magyarországi erődök

1.2.6. Monostori erőd (Fort Sandberg) A Duna déli partján fekvő erődök közül méreteiben a legjelentősebb a Monostori erőd. Az erőd építéséhez szükséges területet 1817-ben sajátíttotta ki a kincstár a Zichy család birtokaiból és megkezdték a sáncrendszer építését. A sáncrendszernek fontos szerepe volt abban, hogy a császári csapatok nem tudták elfoglalni Komárom várát az 1848—1849-es szabadságharc leverése után sem. A végleges erődöt 1851 és 1871 között építették ki. Az 1850-es eredeti tervrajzból nem valósult meg az erőd belsejébe tervezett épületegyüttes (gyalogsági-lovassági kaszárnya, helyőrségi templom), ugyanis az építkezés közben a védelmi rendszer — a tüzérség rohamos fejlődése miatt — elavult. A Monostori erőd szabálytalan hatszög alakú. A mészkőből és tágiából felépített, több részből álló épületegyüttest mindkét oldalán kőfallal szegélyezett sáncárok veszi körül, külső faláig enyhén emelkedő, földből kiképzett ellenlejtővel. A sáncárok külső falában végigfut az egész erődöt körülvevő lőréses kazamatafolyosó. Az épületek falszerkezete vegyes falazatú. A homlokzati síkon (a belső udvar és a külső tér egyaránt) ciklopszerűen faragott kőburkolat, míg a belső térben téglafalazat látható. — Födémszerkezete: téglából falazott boltív, hol egyenes, hol ívesen futó dongaboltozat. A födémszerkezet vízzárását — most is kifogástalan — betonréteg biztosítja, amely fölött félköríves kő párkányzat fut végig. — A homlokzat síkja elé mívesen kiképzett kő vízköpők nyúlnak. — Az erődben lovasság, gyalogság és tüzérség számára alakítottak ki épületeket. Az erőd keleti részén megépült az emeletes lovassági kaszárnya, amelynek a földszintjén a vörösmárvány itatókagylójú istállók, míg az emeleten a tiszti kiképzőterem volt. — Egybeépült vele az északi fronton lévő földszintes gyalogsági épület, amelyet szükség esetén 300 férőhelyes kórházzá lehetett átalakítani. — Az óriási lóudvarra benyúlik az emeletes, alápincézett, vörösmárvány lépcsős tiszti épület. — A Duna felől az alápincézett, emeletes toronybástya, az ún. Parancsnoki épület patkó alakú, belső udvaros épülettömege emelkedik. Ez volt a tüzérség főhadiszállása, így természetesen van benne ágyúfelvonó, valamint két szintjén lőszerszállító kisvasút. — Nyugatról és délről egy-egy patkó alakú emeletes erőd védte az együttest, míg közöttük az északi és déli sarokpontokon egy-egy bástya kapott helyet. — Az erődrendszer keleti részén található a kantin, a pékség és a raktárak alápincézett épülete. A Monostori erőd nagyságát tekintve vetekedik az Öreg- és az Újvár egyesített tömbjével. Az erőd kb. 25 hektár területet foglal el és az épületek hasznos alapterülete (falak nélkül) kb. 25 680 m

2

, míg az erőd által közrefogott szabadtéri terület: 104 000 m

2

. 1.2.7. Igmándi erőd (Fort Igmand) Az Igmándi erőd a komáromi erődrendszer legfiatalabb tagja, amelyet a város déli bejáratának védelmére építettek. Az 1848—1849-es szabadságharc idején már állt itt egy fagerendákkal megerősített földerőd. A szabadságharc után a földerőd helyére többször átdolgozott tervek alapján kőből és téglából építették fel a ma is látható erődöt 1871—1877 között. A kb. 300x230 m nagyságú erőd déli része legyező alakú, 2-2, az árok felé kiugró szögletes bástyákkal. Északi oldalát 3 nagy újolasz bástya tagolja. Az erőd kőfalait, helyiségeit — a többi