Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Nagy Klára: Magyarországi erődök

erődhöz hasonlóan — 2-3 m magas fóldhányás fedi, amelynek feladata egyrészt az erőd láthatatlanná tétele, másrészt a becsapódó lövegek hatástalanítása. — Az erődöt szárazárok és magas, kívülről láthatatlanná tevő földhányás (ún. ellenlejtő) övez. — Az erőd külső falában 250 m hosszú kőboltozatos, lőréses folyosó, kazamata található, amely az árokba behatoló támadók ellen készültt. — Az erődből szintén lőréses helyiségek néznek az árokra, amelyeket a belső udvarról földalatti folyosón lehet megközelíteni. — Az erőd északi oldalán, a 3 bástya között 2 bejárat nyílik a belső árokra, ahonnan boltozatos kapualjon át lehet bejutni az erődudvarra. — A belső udvar közepén kétoldalról rámpa vezet az erőd tetejére, ahol a mellvédekkel ellátott ágyúállásokat alakították ki. A Csillag-, az Igmándi és a Monostori erődhöz szükséges mészkövet a rómaiak által már használt dunaalmási kőbányából termelték ki és a római idők óta -használt ősi kőszállító úton juttatták el az építkezéshez. Ezen az útvonalon (a Gerecse nyugati lejtője, Szőny-Homokhegy) lóvasutat építettek, amely 1871-ig, az erődépítkezés befejezéséig üzemelt. Az Igmándi erőd felépítésével befejeződött a hatalmas komáromi errődrendszer építése. Az erőd hadászati jelentőségét 1860-ban — amikor még nem épült fel a Nádorvonal VI—XI. erődje, az Igmándi és a Monostori erőd, valamint a Csillagvár még palánkvár — így foglalta össze egy osztrák tábornagy: ,,A komáromi erődítmény rendkívüli, fontos voltát akkor látjuk tisztán, ha tudomásul veszszük, hogy uralja a monarchia szívét átszelő Dunát, Ausztria fő ütőerejét, hogy biztosítja a hadrakelt seregek hadműveleteit a Duna mindkét partján, hogy ágyúval ellenőrzése alatt tartja a Bécsből Budára vezető országutat és végül, hogy az esetleges elveszett ütközet után védelmet tud nyújtani a megvert seregnek és fékezi az ellenség mindennemű további előnyomulását." A komáromi erődítményt ellenség soha nem tudta elfoglalni. Erősségét, bevehetetlen voltát jelképezi az Újvár nyugati bástyáján álló ,,kőszűz". A komáromi erődrendszer az OsztrákMagyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védelmi építménye volt. Tökéletes építészeti technológiával épült, a kőművesek és kőfaragók mesteri munkáját ma is megcsodálhatjuk. A hadi építkezések sorsa utolérte a komáromi erődöt is. A haditechnika rendkívül gyors fejlődése miatt az erődrendszer hadászati jelentőségét, szerepét a XX. századra elvesztette. 1.3. Az erődrendszer tagjainak sorsa a felépítésüktől napjainkig 1.3.1. Az Öreg- és az Újvár a mai napig megtartotta eredeti kialakítását és az eredeti, katonai funkció szerint használták. Bár 1945 után az Öregvárban szovjet katonaság volt, ma üres. Az Újvárban jelenleg a szlovák katonaság egységei tartózkodnak. 1.3.2. A Nádorvonal és a Vágvonal a II. világháborúig katonai célokat szolgált. Az I. erődöt a Pozsonyi kapu kivételével a háború alatt lebontották, majd a város terjeszkedésének esett áldozatul a II—III. erőd közötti és a III—IV. erőd közötti városfal egy része.