Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

ADÉL THÜROFF: Lakótelep a századelőn: Árkay Aladár házai bírók számára

hatásra utaló durván faragott terméskő lábazat, a sarok- ill. erkély kiképzések dekoratív, masszív jellege, az időnként feltűnő hangulatos faerkélyek teszik még változatosabbá az épületek külső megjelenését. A homlokzatok különböző vakolattechnikával, színezéssel, sgrafittóval, majolikával, néha freskóval is díszítettek voltak. Egyes épületeken, mint a Ráth Gy. u. 46. feltűnt a fasori templomra is jellemző népies, stilizált, festett faldíszítés. Az épületek, családi házak berendezését is túlnyomórészt maga Arkay Aladár tervezte. Árkay nem volt újító, de minden stílusáramlatra érzékenyen reagálva, magas mesterségbeli színvonalon valóságos kísérleti lakótelepet hozott létre. A bírák és ügyészek telepe a kertvárosmozgalom, a,,

domestic reival" közvetlen, illetve — német, finn, oisztrák közvetítéssel — közvetett hatása, a „Gesamtkunstwerk" szellemében, az egyes emberek eltérő, más és más igényeihez alakított lakóházak individuális, kert-előváros formájában megvalósult, Magyarországon egyedülálló példáia. Árkay Aladár 1913 után is több lakóházat tervezett a Kis-Svábhegyre, sőt, később fia, Árkay Bertalan is részt vett a tervezésben. Árkay Aladár épületei azon túl, hogy az I. világháború előtti útkereső törekvéseinek — mely az újszerű igények kielégítésében, az alaprajz, a terek és tömegek kialakításában mutatkoznak meg —, Budapest XII. kerületét, a Hegyvidéket döntően meghatározó emlékei. Vajon hány, még meglévő épületet kellene megvédeni ahhoz, hogy a bírói telep jellegét, atmoszféráját megőrizze, az elpusztult, végzetesen átalakított épületek, az új beépítések ellenére is.