Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

DÁVID FERENC: A soproni műemlék lakóházak műemléki kutatása

gerendás, fiókgerendás fafödém lassan ritkábbá válik, majd csak a külvárosban építik, és mondjuk a XVin. század közepe tájékától a háztulajdonos polgár már nemigen, legfeljebb a lakó használja, és lassan a parasztházba szorul vissza. A XVII. században azonban még folyik a két díszítési, fedési forma között a küzdelem: vannak olyan házak, amelyeknél a szép szoba a stukkóval díszített (vagy boltozott és stukkóval díszített), míg másokban a famennyezetes az. A városházák történetében a mestergerendás, fiókgerendás födém sokáig megtartja szerepét a nagytermekben. Azt mondhatnám, hogy az utolsó XVIII. századi épített városháza-termek majdhogynem érintkeznek a XIX. századi, már historizáló szellemben épített ugyancsak fiókgerendás, mestergerendás szerkezetekkel. A XVHL századi természetesség és a XIX. századi tudatos historizálás között csak néhány emberöltő telik el, amikor a fafödémet városházán már nem használják. Épp itt érhető tetten, hogy egy épületszerkezet hogy vesz fel a tartalmi vonatkozásokat, hogy válik az építtető polgárok történelmi tudatának befejezőjévé.