Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

BALASSA M. IVÁN: A magyar falusi lakóház fejlődése

olyan lakóházakat a régészek a törököket megelőző időből, amelyek olyanok, mint amilyenekről eddig szó volt, de ezek nemesi kúriák, esetleg paplakok lehettek. A falusi lakosság épületei mások voltak. Mindenekelőtt itt egészen a XX. századig megőrződött az az alaprajzi rendszer, hogy minden helyiségnek külön, az épület hosszú oldalára szolgáló bejárata volt. A kályháskemence itt is elterjedt, sőt századunkig fent is maradt, de a tüzelőberendezés paraszti használatáról az első adataink jobbára a XVI. század legvégéről, a XVIII. századból származnak, tehát az Alföldhöz képest száz-másfélszáz év késéssel. Észak-Magyarországon a teljesen füstmentes lakószoba viszonylag új. Errefelé csak a XVII. és a XVm. században jelenik meg a parasztházakban egy olyan szerkezet, mely a szobában lévő és onnan is fűthető kemence füstjét valahogyan elvezeti. Mivel azonban továbbra is ugyanabból a helyiségből történik meg a kemence fűtése, mint ahol áll, és az a bizonyos füstelvezető szerkezetileg leginkább a kandallókhoz hasonlítható, ez bizony nem a legtökéletesebb. Úgyhogy, ha beszélünk úgynevezett füstházról (szobáról) és füsttelenítettről, akkor ez leginkább félfustösnek nevezhető. Erdély, mindenekelőtt a délkeleti tájain, a Székelyföldön a parasztház pedig mintegy „elvesztette" a kemencéjét. Bár itt a lakóház alakulásának korai időszaka még nem teljesen feltárt, de úgy tűnik, hogy a középkor végén errefelé is voltak kemencék, majd kályháskemencék a lakóházakban. Ugyanakkor az újkorban már csak nyílt tüzelő, kandalló melegítette őket, ami annál is sajátosabb, mert a Kárpát-medencében az éves átlaghőmérséklet errefelé a legalacsonyabb, januárban az eltérés több mint öt fok, ami átlagban nagyon is számottevő. Erdély említett része arra is jó példa, hogy a fejlődés szempontjából mennyire meghatározó a növény földrajzi környezet. A kitűnő épületfát szolgáltató magashegyekkel körülvett tájon a parasztház — egyedülállóan — nemcsak hosszában, hanem keresztben is bővült. A lakószoba mögötti „kisház", amkely tároló- vagy hálókamra egyaránt lehetett, annak köszönhetően honosodott meg — a városi, nemesi-kúriális előképek nyomán —, hogy a fenyőszálfák elég hosszúnak bizonyultak az ilyen büvőléshez. Lényegében ez tette lehetővé azt is, hogy a Kárpát-medencében átlagos 45°-ossal szemben akár 60-os hajlásszöge legyen a tetőknek. Ez egyben a téli hatalmas mennyiségű hó súlyának elviselését is könnyebbé tette. Az eddigiekből azt hiszem kellően kitűnt, már a középkor végén, ami Magyarországon egybeesik a „török előtti idők" kormeghatározással, azaz 1526-ot megelőzően feltételezhetően jelentős táji különbségek voltak a falusi lakóházak között. Ezek az alatt a 150 év alatt, amíg az ország középső része ismét a kelet (a törökök) és a nyugat közötti összeütközés színhelye volt, nem enyésztek el. A történeti szituáció, ha le is lassította a fejlődést, nem állította le. Sőt, az állandó pusztítás, amely nemcsak az épített, hanem a természeti környezetet is sújtotta, ismét „válaszadás'

L

okat kényszerített ki. Ez az a korszak, mikor az Alföldnek az a képe kialakult, amit mi is ismerünk, ettől az időtől „puszta igazán a puszta". Tehát már végleg nem volt más lehetőség, mint a földből építkezés, az eddigi föld-falszerkezetekhez egy újabb társult, az agyagból készített, napon megszárított tégla: a vályog. Ez azután, mikor a középhegységek egyre pusztuló faállománya miatt hatóságilag is igyekeznek minimálisra szorítani az építkezéshez felhasznált famennyiséget, azaz a XVIII. századtól, a legalkalmasabb építőanyagnak bizonyul, és a XX. századra a Kárpát-medence központi területein ki is szorít szinte minden más építéstechnikát. A magyar falu az újkorban lemaradt európai társaitól. Mivel nem volt képes gazdálkodását megújítani, lényegében addig, amíg hagyományos paraszti termelésről beszélhetünk, azaz az 1950-es évekig, a kollektivizálásig, extenzív módon termelt. Tekintettel arra, hogy ilyen körülmények között többet termelni csak több termőföld bekapcsolásával lehetett volna, ilyen, ,tartalékok"