A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)
Sedlmayr János: A lakások korszerűsítésének lehetőségei
A műemléki lakóházakban Magyarországon összes lakásoknak mintegy 1,5 százaléka található. E kis hányaddal épp ezért megkülönböztetett módon kellene eljárnunk. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy e pár ezer otthonra ugyanazon alaprajzi és egyéb normákat (például költségnormákat) alkalmazzák, amelyeket új lakónegyedre dolgoztak ki. Röviden: egyéni beosztású, általában nagyobb alapterületű, differenciált megoldású lakásokat kell tervezni, amelyeknek megoldását sem a felújítás előtti helyzet, sem a máshol alkalmazott típusok nem befolyásolhatnak. A célunk ugyanis nemcsak az, hogy a műemléki lakóházak minél kevesebbet szenvedjenek a legújabb átalakításuk során, hanem az is, hogy a város legkulturáltabb rétegét ismét vissza tudjuk csalogatni. Nyüvánvaló, hogy minden városban akad legalább 1-2 százaléknyi bentlakó, aki egy szépen felújított központi lakóházban szívesen megtelepszik, aki értékelni tudja a centrum nyugodtságát és jellegzetes atmoszféráját. Ujabb és várható vüágjelenség, hogy lassanként — főként a gyalogos utcák kialakítása óta — már többen visszakívánkoznak e központokba, még azok is, akik azelőtt csak zöldkörnyezetben tudták ideális otthonukat elképzelni. A jó lakóházfelújítás, illetve lakáskialakítás egyik feltétele az, hogy ismerjük az épület meglévő értékeit, kifejlődését. Az is szükséges, hogy a jövendő lakásideálját minél jobban megközelíthessük. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi kívánság a nehezebb, mert alig becsülhető meg, hogy 50—60 év múlva milyen lesz az élet és ehhez milyen lakás tartozik. Az új lakótelepeknek szintén ez a legfontosabb kérdése, de a műemlékek vonatkozásában egy újabb átalakítás még fájóbb lehet. A városi műemléki lakóházak kialakítása, fejlődése Magyarországon a középkor óta tulajdonképpen egy séma szerint történt. A XTV. században építették az első kőből épült házakat, melyek a közel egyenlő nagyságú telkeken még ritka beépítésben álltak. A lakóház a kapualj mellett harántirányban állt az utca vonalára, egytraktusos, emeletes épület volt. Földszinten általában félig a földbe süllyesztve présház, mögötte pince épült. Az emeleten egyetlen nagyobb lakószoba, valamint konyha és mögötte hálókamra készült. Az emelet beosztása tehát a hagyományos magyar parasztházhoz hasonlított. A nyitott kapualjat általában csak a XV. században, vagy még későbben boltozzák be, és az utcafront emeletén újabb lakószobákat létesítenek. Ekkor alakul ki az utcák zárt beépítése és az utcával párhuzamos magas tető, amely szinte máig is a városi lakóházak legfőbb sajátossága. A korábbi nagyobb udvar lassan körbe beépül, gyakorta a telket négy szárnnyal körbeépítik. Ismerve a lakóházak e kialakult sémáját, az új lakások kialakításánál ez gyakorta segítségünkre lehet. Nem egy esetben az épületek korábbi beosztásának visszaállítása adta a legjobb eredményt, vagyis ahol a haránt épületben ma is csak egyetlen lakást helyeztünk el. Ez általában egy kétszintes lakást eredményezett, amely típus ma már elfogadott, sőt helyenként közkedvelt formává vált. Az épület többi részét is az épületfejlődést követve lehetett jól megosztani. A kiépítésnek a kutatással is igazolt sorrendje sok esetben a beépítés fellazításának, az értéktelen rész lebontásának is alapja lehet. Egyes szárnyak, értéktelen épületrészek bontása pedig minden történeti beépítésben fontos szempont, hogy az udvarok jobb benapozását elérjük, hogy egy-egy iát ültethessünk, vagy belső játszóteret készíthessünk. Az egves lakóház-felújításoknál sokkal kedvezőbb megoldásnak tartjuk a tömbönként végzett munkát. Es noha tudjuk, hogy ez mind tervezési szempontból, mind megvalósítás tekintetében előnyösebb, mégis, csupán egy-egy félig jó példával dicsekedhetünk (Eger). Pedig az elv helyes, de megvalósítása még nehéz, tulajdonjogi, kiürítési és szemléletbeli akadályok miatt. Azelőtt a városrendezők és építészek a tömbönkénti felújítást csak a belső szárnyak lebontása, valamint egyetlen belső udvar kialakításában látták. A tömb határán maradt házakból korszerűt-