Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Bugár-Mészáros Károly: Az enteriőrök jelentősége a műemlékek értékelésében

Azonos súlyú gondosságot kíván a kert, a ház, a falkép, a stukkó, a falikárpit, a kályha, a bútor, de az asztali teríték is. A történeti belső tér nem csupán hatáskeltó dekorációk öröksége. Minden épületet mint egy funkciósorral rendelkező, organikus háztartást kell szemlélnünk. Ha be kívánunk rendezni egy történeti épületet, meg kell ismernünk helyiségeinek eredeti rendeltetését, a háztartás működési mechanizmusát, az életmódtörténetet. Ha nincsenek berendezve a vár helyiségei, a kastély termei, a látogató el nem tudja képzelni, hogyan éltek benne, milyen események zajlottak ott. A várakról azt hiszik, hogy vastag falak mögé rejtőzve az ellenségre lóttekbelőle, holott elsődleges funkciójuk szerint a kor legműveltebb társadalmi rétegének otthonaként szolgáltak, a legmagasabb korai lakáskultúránkat képviselik. Kívánatos tehát ezen a téren is a militarista neveltetés, a hőskultusz helyett a művelődéstörténeti szempontú tájékoztatásra áttérni. Példaképül nem egy hóstettet, hanem az alkotást és az alkotót megnevezni. A műemlékvédelem egyfajta térbeli történetírás, de küldetése tárgyiasult műveltségünk méltó helyreállításán és bemutatásán túl az is, hogy történeti, szellemi műveltségünk kereteit helyreállítsa. Lehetővé kell tennünk, hogy történeti, szellemi műveltségünket az eredeti helyszíneken jeleníthessük meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a műemlék restaurálása nemcsak a látvány, hanem a használhatóság igényét is ki kell, hogy elégítse. A legértékesebb műemlékek esetében a használat" fogalmán az eredeti használati mód értendő; elsősorban, akár valóságos eseménymegjelenítés a cél, akár a történeti kor jobb megértését szolgáló film felvételének lehetősége. Sokkal szerencsésebb a helyzet a szakrális műemlékek esetében, mert a szertartások, a figurák, az ünnepi körmenetek, a misztériumjátékok, az egyházzene őrizte meg leginkább eredetiségüket, mind az eseménysort, mind pedig a helyszínek és a belső terek eredetiségét tekintve. A makro- és mikrokozmikus, komplex művelődéstörténeti együttes vizuális igényű rehabilitációja kiegészül tehát a szellemi tartalmak érvényrejuttatásának igényével. Fokozódik a helyreállítás részletérzékenysége. A különböző történeti korok különböző műemlékhelyreállítási sajátosságokat kívánnak. A részletérzékenyebb helyreállítás igényét más-más módon lehet megközelíteni. A római-kori műemlékeink összedőlt, romos állapotban tárhatók fel. Értelmezhetőségük érdekében nagyobb mértékű kiegészítéseket kívánnak. Ha viszont tetőt kap a római villa, akkor lehetőleg olyan formájút kapjon, amilyen legjobb tudósunk szerint volt Ellenkező esetben, mint azt Balassa-pusztán is láthatjuk, félreértések forrása lesz. Inkább emlékeztet ABC áruházra, mint római villára. Sokkal jobb megoldás született a szicíliai Piazza Armerinában, ahol a tömeget kirekesztette az építész. Balassa-pusztán a falak felállítását a lehullott falképek újbóli felhelyezése követelte meg. Legnagyobb azonban a Magyar Nemzeti Múzeum épületét díszíti. A mozaik és falkép megkívánná, hogy a helyiségek funkcióit is megismerjük, netán érzékeljük, és a régészet jóvoltából feltárt és restaurált tárgykultúrát a használatnak megfelelő elhelyezésben mutassuk be. Léka sajátos lakótornyának földszintjén kápolna van. Fölötte kis magánebédló és hálószoba található. Legfölül volt a helye az élelmiszer raktárnak, de helyet kapott a faltestben a kis harangtoronyakna is. Adat van hasonló, alul kápolnával rendelkező lakótoronyról Szent László váradi várából. Ha rátekmtünk az óskói rotondára, úgy tűnik, magas palástja mögött a kápolna fölött otthonra lelhetett valaki. Visegrádon, mint királyi székhelyen áll a IV. Béla királyunk által 1257-ben épített palotatorony, amely közel száz évig volt a magyar állam központi rezidenciája. Az ilyen épületben az egymás fölötti szinteken a borpince, királyi ebédlópalota, trónterem, asszonyház és a hálótermek lehettek.