Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)
Sedlmayr János: Elpusztult belső terek helyreállítási lehetőségei
összeállított „máglyával" pótolta és érzékeltette. Ez a módszer is lényegében a kupola alkotófalaival ad vissza felületet, de legalábbis könnyen elképzelhetővé teszi a csegelyes kupola hiányzó formáját (elkészült 1988-ban). Elpusztult festészeti alkotások pótlása Az építészeti térelemeknél sokkal nehezebbnek tűnik az elpusztult képzőművészeti alkotások mai szemléletű pótlása anélkül, hogy hamisítást végeznének a retaurátorok. A Pécsi JakováliHasszán dzsámi kupolásbelső terében az építész Ferenczy Károly megvilágítással tervezte pótolni az elpusztult színes kupolafestményt. Ez a megoldás jól pótolhatta volna a hiányzó freskót, a csillárból felvetített színes fények bizonyára különleges effektust eredményeztek volna a fehér kupolán. Lakóházak belső terveiben újabban sok, de igen sérült szobafestést és különbözőbarokk jelenetek maradványait tárták fel a kutatók. Ezek kiegészítésére, illetve pótlására a színek és a formák összemosott átmenete látszik kedvezőnek anélkül, hogy új jeleneteket, nagyobb kiegészítéseket végeznének. Nagyon várjuk már a Szombathelyipüspöki Székesegyház belső helyreálh'tásának befejezését, a leállványozást. Deák Klára restaurátor feladata, hogy a II. világháborúban teljesen elpusztult Maulbertsch és társai falfestményeit pótolja. Terve szerint a freskók helyébe sejtelmes barokkos felületeket fúj fel, amelyek színvilága XVIII. századi, megjelenésük képszerű, de mindenféle konkrét témát nélkülöznek. így az új kifestés megszünteti a templom sivár megjelen ésá, de mégsem hamisít: a barokk freskó pusztulása is érzékelhető. Az előadásomban elpusztult, sérültbelső terek visszaállítására kívántam néhány példát bemutatni. A lehetőségek természetesen kimeríthetetlenek, ezért csupán a megvalósult, vagy legalább a megtervezett magyar elgondolásokkal foglalkoztam. Szándékosan nem érintettem az elpusztult bútorzatok pótlásának lehetőségét, mert az nem az én szakterületem, noha a belső terek szerves elemei, részletei. Azt kívántam bemutatni, hogy a magyar műemlékvédelem tudatosan - de nem öncélúan - törekszik a visszaállítások során az újszerű, más országokban talán nem is alkalmazott építészeti megoldásokra. Nálunk az elméleti rekonstrukció hitelessége még nem jelenti a szerkezet anyagszerű megépítését. Számos ok miatt sokszor a papíron való kiszerkesztés csak segédeszköz számunkra, amelytől anyagban, szerkezetben és látványban szándékosan eltérünk. Törekszünk azonban az eredeti anyag térbeli visszahelyezésére, valamint a gondolatébresztő jelzésekre és utalásokra. E műemlékhelyreálh'tási módszer pedig szerintünk mindenki számára elfogadható. Ez ugyanis nemcsak szellemes, frappáns lehet, hanem a látogatónak egyben megtisztelő is, hiszen ezáltal mindenkit bevonunk az emlék „szellemi-gondolati" rekonstrukciójába.