A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Libal Dobroslav: Barokk építészet a Cseh Királyságban

A művészi nívót illetően Francesco Caratti felülmúlta Luragot. Az ő tervei alapján kezdődött meg a nagyszerű négyszárnyú kastély építése Roudnice n. Labcm-ban, amelyet azonban csak a XVII. század nyolcvanas éveiben fejezett be a Lobkovic család építésze, Antonio dclla Porta. A Hradsin nyugati részét a mai napig uralja a Ccrnin palota a Loreto téren, amely építése 1668-ban kezdődött. Ez a már említett cseh korai barokk giganlomániájának csúcsmcgnyilvánulása. A háromemelet magasságú főhomlokzatot a huszonkilenc tengellyel, plasztikusan hangsúlyozza a gravírozott földszinti rész és a palladianista féloszlopok rendezettsége az emeleteken. A kerü oldalt egy pár magas Sala lerrena tagolja. Carlo Lurago és Francesco Caratti mellett kiemelkedett Giovanni Domenico Orsi is. A XVII. század utolsó harmadát átmenetnek jellemezhetjük a korai és az érett barokk közölt, melynek legfontosabb személyisége a francia építész, Jean Bapt. Mathcy, aki 1675-ben került Prágába, Jan Bcdrichz ValdStejna meghívása alapján. Először azonban egy négy évvel később történt másik eseményről kell szólnunk, amely erős kihalással volt a cseh érett barokk genezisérc és változásaira. 1679-ben Guarino Guarini tervezetet dolgozott ki a Tyjn templom újjáépítésére a Mala Stranan. A tervezet nem realizálódott, a prágai környezet azonban már a radikális barokk kezdetekor megismerkedett annak problematikájával. És most térjünk vissza J. B. Mathcy művéhez. Alkotásának alapvonása a homlokzatok plaszticitásának csökkentése hangsúlyozva ugyanakkor a tagolt alaprajzot és a lömegkompozíciót. Itt tulajdonképpen a korai barokk későbbi műveivel szembeni lényeges ellentét mutatkozik meg. Mathey első munkáját, a prágai érseki palota átépítését, a késői barokkban átalakították. A Mathcy-félc homlokzati elképzelés helyébe a régebbi kép lép: A homlokzatot háromtengelyű középrizalit teszi ritmikussá, a falpillérck és féloszlopok helyérc pedig falszalagszerű keret kerül. A tetőnél a középső rizalitot kupolaszerű tető koronázza az oszlopokon álló erkély által. Malhey építészeti szempontból legfontosabb műve a prágai Károly-híd óvárosi hídfőjénél 1679-1687 között épült Keresztes lovagok temploma. Az érdeklődést első pillanatban a kereszt-alaprajz eredeti felfogása kelti fel, az ovális főhclyiséggcl és a presbitériummal, amely bár eredetileg egyedi megoldású, mégis a keresztalaprajzon szerepel. Az alaprajz bonyolultságával jól harmonizál a gazdag tömegstruktúra is, a főhomlokzat kivágott sarkaival, a bemélyedő középmczővcl. Az építészeti kompozíciót kiegészíti még a dinamikus megoldású főpárkányzat, amely attikái hordoz. Ennek hátterében emelkedik a tagolt kupoladob, amelyet kupola koronáz lámpással. Ugyancsak nagy hálást kell a templom belseje is a csodálatos rálátással a freskóval fedett kupolára. Megemlítem még a Thun-palotát is a prágai Hradsin-piaciércn. Mathey döntő szerepet játszott a Troja-kastély építésében, Prága egyik elővárosában. Építészeti szempontból római villa típusát utánozza az épület; egyedi a magas főterem és egyéb helyiségek érintetlenül meghagyott, teljes egészében restaurált festése is. Mathcy munkássága Prágában és vidéken is igen kiterjedt, épületein gyakran lapasztal ható a római építészet visszhangja. (Mathcy, mielőtt Prágába jött, Rómában dolgozott) A XVII. század utolsó negyedében meglehetősen elterjedt a korai barokk építészet. Morvaországban a korai barokk vezető központja Kromcriz ahol a négyszárnyú, masszív kastély 1686-tól épült Filiberto Lucchese és Giovanni G. Tencala tervei szerint. A kastélyhoz illeszkedő kastélypark ma angolpark karakterű. Ezzel szemben a történelmi városmag nyugati részén elterülő úgynevezett virágkert, amelyet nyugati részén 233 m hosszú oszlopsor szegélyez, részben megtartotta eredeti korai barokk alakját. Szeretnénk még megemlíteni a morvaországi Plumlov-i kastély meglepő alakját, amelynek a XVII. század nyolcvanas éveiből származó magas építménye eklektikusán kapcsolódik az itáliai reneszánsz munkáihoz. És ezzel elértünk a XVII. század végéhez. Az építészeti fejlődés teljesen új felvonása veszi kezdetét, amelyet általánosságban érett barokként emlegetnek. A művészi légkör szinte egyik napról a másikra megváltozik; az újonnan keletkezett műveknek semmi közük a régiekhez. Radikálisan megváltoznak az építészeti részletek, semmi kapcsolatuk sincs a korai barokkhoz. Csökken az olaszországi művészek kizárólagos uralma, helyükre részben közép-európai építészek lépnek. Ennek az áttörésnek mai napig sincs egyértelmű magyarázata. A problematika azért is rendkívül érdekes, mivel az érett barokk építészet művészi gyújtópontját az Alpok láncolatától északra, legnagyobb intenzitását éppen a cseh királyság területén érte el. Annak érdekében, hogy az egyedülálló építészeti eseményt megérthessük, rövid időre vissza kell térnünk a XVII. század harmadik negyedének Iláliájába. Itt a barokk fejlődés keretében áttörés valósult meg, amely az alaprajz, a tömeg, a térbeli megoldás dinamikájában új, tagolásra alkalmas formák, a boltozafhordozó rendszerek és maguknak a boltozatoknak az alkalmazásában nyilvánult meg. Az építészeti mozgalom Francesco Borromini és Guarino Guarini nevéhez fűződik. A megadott szempontok közül a Borromini építette római, San