A műemlékvédelem és társtudományai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1989 Eger, 1989)

Hokkyné Sallay Marianne: A műemlékvédelem és társtudományai

A néprajzkutatáson belül az ún. népi építészet kutatása ugyan már a XIX. sz. első felétől tudományos követelmény, majd a magyar néprajztudomány nagyarányú kibontakozása időszakában, a két világháború között, a tárgyi néprajzkutatás keretén belül folyik, igazán jelentős eredményt azonban akkor ér el a II. világháború után a 60-as, 70-es években, amikor egy komplex néprajzi-történeti-építészeti kutatást magába foglaló módszer és szemlélet alakul ki, illetve válik elfogadottá. Ez a komplex módszer és szemlélet (amely a régészeti eredményeket is feldolgozza, illetve figyelembe veszi) vezetett ahhoz a megállapításhoz, hogy a magyar népi építészet az egyetemes magyar építészet szerves része, hogy első nagy ismert korszaka a középkor volt, hogy pl. még a mai, az ún. alföldi háztípus előzményeit is a középkori ásatási anyagban ismerjük föl. (Szoba + konyha + kamra hármas elrendezése). Nem kívánunk, mert nem is feladatunk részletes elemzésbe bocsátkozni arról, hogy pl. a különböző építészeti stílusok hogyan jelennek meg a népi építészetben stb. Egy azonban biztos: a magyar népi építészet vizsgálata, méghozzá komplex, történeti folyamatában való vizsgálata alapvető ahhoz, hogy a műemléki anyag e fontos csoportja a megfelelő helyére kerüljön a védelem fokozatain és kategóriáin belül. Ugyanakkor a gyakorlati műemlékvédelmi tevékenység, a helyreállítások kapcsán lehetővé váló kutatás, részletmegfigyelések újabb vonásokkal gazdagítják, formálják történeti, kultúrtörténeti és építészettörténeti tudásunkat. Külön előadást érdemelne annak vizsgálata, hogy műemléki elveink kialakításában, a helyreállítás mikéntjének megfogalmazásában milyen szerepet játszott és játszik ma is az egyes korszakok esztétikai felfogása, ízlésvilága, így tehát a műemlékvédelem történetének elemzésében, a korral bizonyos fokig változó (bizonyos időszakokban erősen megújuló) elveinek kialakulásában az esztétika tudományához kell nyúlnunk ahhoz, hogy egyes jelenségeket meg tudjunk magyarázni. A műemlékvédelmet és társtudományait elemezve — itt most a társadalomtudományok körébe tartozókról van szó — nem elég arról szólni, hogy milyen fogódzót, segítséget jelentenek ezek a műemlékvédelemnek. Feltétlenül beszélnünk kell arról a nem jelentéktelen hatásról, amit a műemlékvédelem, a műemlékvédelmi tevékenység kapcsán történő kutatások gyakorolnak a fentebb tárgyalt tudományokra. Mint már többször említettük, a műemlékek a történelem élő tanúi, több évszázados kultúra, művészet tárgyi bizonyítékai. Mindaz, amit róluk, belőlük kiolvasunk, megfogható, látható módon bizonyítja az írásokból, dokumentumokból csak elképzelhető egykori világot. Ha csak az elmúlt 30 év kutatásainak eredményeit vesszük számba, azt hisszük, nyugodtan mondhatjuk, hogy a műemlékvédelem a történettudomány, az építészettörténet és a művészettörténet számos területén hozott változást korábbi szemléletünkben, és változtatta meg egy-egy korról való elképzelésünket. (Nyilván ez mindenütt így van, nem magyar specialitás). Néhány példát szeretnék említeni: — Az 1900-as években Sopronban megkezdett, majd a 70-es években Kőszegen folytatott, a 80-as években Győrre, Pécsre, Pápára kiterjesztett módszeres várostörténeti kutatások, az épületeken végzett falkutatások nyomán egyre határozottabban körvonalazódik egy-egy városunk középkori, majd XVII—XVIII. századi képe, egykori városszerkezete, a városszerkezet alakulásának folyamata. Megismerhettük és — ha másképp nem, elméletben — rekonstruálhatóvá váltak a lakóháztípusok, nyomon követhetővé azok fejlődése. E kutatási eredmények összevetése a háztulajdonosok évszázadok alatti változásaival (pl. azok foglalkozását vizsgálva), a szóban forgó város egyes történeti korszakainak életéről nyújt eddig ismeretlen képet. — Kutatásaink fontos csoportját jelentik a, sajnos, részben romos, részben átépített várak. Az itt folyó régészeti feltárások, elemző falkutatások — a romantikus elképzelések helyett - e várak valóságos helyét, szerepét tisztázták. Lehetővé vált nyomon követni, hogyan fejlődtek, épültek ki sokszor több évszázad alatt, mennyire játszott alakításukban, építésükben szerepet a védelem, a hadiszempont, és mennyire tükrözik koruk építőművészeti törekvéseit. A várásatásokon előkerült nagyszámú leletanyag pedig a várakban folyó mindennapi életről vall, szépítés és romantika nélkül. — Hogy mennyire fontos lehet a kultúrtörténelem számára a műemlékek helyreállításakor végzett kutatás, csak egy példát kívánok felhozni. Pásztón egy kicsi, részben a XX. században bővített, szinte romos kis ház (csak két kis középkori ablak árulkodott arról, hogy régi épületről van szó) megkutatása a középkori, egykori oskolamester házát tárta fel, ahol az ásatás során az ún. kamrában beásott veremben egy török hódoltság előtti háztartás szinte minden eszköze napvilágra került. — De nemcsak a történelem vagy az építészettörténet számára tudott és tud új eredményeket hozni a műemlékvédelem. A trianoni Magyarország területén még az 50-es évek végén is kevés középkori falképet ismertünk. A templomok helyreállítása során végzett falkutatások nyomán a középkori falképek egész sora került elő: Nyír béltek, Csaroda, Cserkút, Tereske, Tornaszentandrás, hogy csak a legismertebbeket említsem. E kis falusi templomok képein kívül, amelyek nyilvánvalóan nagyobb, a korban jelentősebb szerepet játszó művészeti központok kisugárzását, szerényebb megnyilvánulását jelentik, két olyan falképegyüttes is napvilágra került, amelyeknek kvalitása, jelentősége a XIV. sz. vége, illetve a XV. sz. ,,nagy" művészetét tanúsítja. Mind Keszthely, mind Siklós falképei azt bizonyítják, hogy igen magas nívójú művészeti, festészeti centrumok voltak Budán kívül is. — Hogy ne csak középkori példákat említsek, hadd szóljak néhány mondatot a városi lakóházak egyre nagyobb számban előkerülő XVIII. és XIX. századi, végeredményben szobafestők által készített belső dekorációjáról. Ezek a festett felületek (szándékosan nem a kvalitásos, művészi igénnyel készült figurális festészeti alkotásokról beszélek)