A műemlékvédelem és társtudományai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1989 Eger, 1989)

Kertész Pál: Műemlékvédelem és geológia

A geológia a természettudományok közül azok közé tartozik, amelyek sok esetben meghatározóak a műemlékvédelem különböző feladatainak megoldása során. A geológia általános megfogalmazásban olyan tárgy, amely a Föld egészének fejlődéstörténetével, anyagának tulajdonságával, az anyagi minőség, illetve mélység és felület szerinti eloszlásával foglalkozik, és vizsgálja azokat a hatásokat — földtani kifejezéssel erőhatásokat —, amelyek a Föld felszínén és nagyobb mélységeiben működnek, és amelyek eredményeképpen alakulnak ki a Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek, és amelyek következtében változnak, pusztulnak, mállanak ezek. A geológia ilyen módon több főbb fejezetre, részletre osztható, amelyek más céllal, sok esetben eltérő természettudományos alapokkal tárgyalják a fenti feladatok egy-egy meghatározott részletét. A geológia szorosan véve is természettudomány, amely más természettudományok alapvető ismerete nélkül nem művelhető és nem kutatható. Ilyen módon minden geológiai vizsgálatnak alapja a fizika, illetőleg a kémia megfelelő fejezeteinek ismerete, sok esetben szükséges az élettel foglalkozó tudományok, a biológia,'élettértan és a törzsfejlődés részletes ismerete is. A földtan fő fejezetei közül részletes vizsgálódást igényel az anyagismeret, amelybe tárgyalásunk szerint az ásványtan, kőzettan és a kőzetfizika tartozik, sőt sok esetben még ide sorolhatjuk az őslénytant is. Ezek közül a legfontosabb számunkra a kőzettan, amely elsősorban az építőkőként felhasznált kőzetek szempontjából számottevő. A kőzettan vizsgálja és írja le az építőkövek tulajdonságait, foglalkozik jellegükkel, felhasználhatóságukkal, a természetes és mesterséges hatásra kialakuló mállási jelenségekkel. A kőzettannal összefonódva van szükségünk bizonyos esetekben az ásványtan adataira, különösen a kőzetek mállásának elemzése során. A kőzetfizika a kőzettan műszaki célra való alkalmazhatóságának tudománya is, így minden kőzetértékeléskor felhasználjuk az építőkövek vonatkozásában. Az őslénytan elsősorban nem önmagáért számottevő ezen a területen, hanem azért, mert egyes kőanyagok azonosítása, megkülönböztetése vagy származásának tisztázása ezen az alapon lehetséges, habár az őslények a kőanyagok viselkedését vagy felhasználhatóságát nem befolyásolják lényegesen. A Föld felületén működő erőhatásokkal, változtatási tényezőkkel, környezeti ártalmakkal a dinamikai geológia foglalkozik, amelynek tárgyalási körébe nemcsak a természetes, hanem a mesterséges hatásokat is besorolhatjuk. Ezek igen nagy szerepet játszanak a kőanyagokat változtató mállási hatások elemzése, illetőleg a környezeti hatások tárgyalása során. A különböző földtani jelenségek és anyagok térbeli eloszlásával foglalkozik a regionális geológia. Ennek ismerete lehetőséget nyújt új épületek esetén a megfelelő kőanyag kiválasztására, régebbi kőanyagok származásának tisztázására. Ide sorolhatjuk a műemléki munkálatokban szintén fontos épület-állékonysági vizsgálatok alapismereteit, amelyek alapján emlékeink állékonyságának földtani alapjai biztosíthatók, esetlegesen azok helyre is állíthatók. A műemlékvédelem a fentiek alapján több helyen is találkozik geológiai feladatokkal. Ezek általánosságban a következőkben foglalhatók össze: 1. Az építőkövek kiválasztásához, illetőleg pótlásához szükséges geológiai (kőzettani, kőzetfizikai) sajátságok elemzése. E téma mind a konkrét műemlékvédelmi helyreállítások, mind pedig építéstörténeti kutatások esetében fontos. 2. Az építőkövek mállásának, illetőleg időállóságának elemzése elsősorban a műemléki helyreállítás (kőcsere, tisztítás, kezelés) szempontjából. 3. A kőanyagok származásának vizsgálata, a régi kőbányák azonosítása részben a kőpótlás, részben pedig az építészettörténet szempontjából. 4. Az építmény és a földtani környezet kölcsönhatásának vizsgálata az építmény állékonysága szempontjából. A fenti feladatokat általában olyan természettudományos szakemberek végzik, akiknek jártassággal kell rendelkezniük a műemléki problémákban. A továbbiakban néhány olyan példát mutatunk be, ahol a geológia szerepe jelentős a műemlékvédelemben.