Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)
Kerner Gábor: Délszláv építészet hazánkban
copf stílusú emelet a törtvonalú sisakokkal. A toronyórát a nagykőrösi Fontos Péter mester készítette 1776-ban. Az 1771 -es leltár említi a Kozma- és Dómján-kápolna új kif estesét. 1768-ban a kolostor egy festőnek 250 forintot fizetett ki. Ez az esemény valószínűleg az 1765. évi falfestéssel kapcsolatos. 1795-ben a torony keresztjének feltűzése alkalmából ünnepi vers készült. Ebből tudjuk, hogy a torony építkezését Jovánovics János gondnok kezdeményezte. A munkát Búkor Mátyás helybéli ácsmester vezette, aki a városi protocolluniban 1783-tól 1818-ig szerepelt mint kiváló szakember és többször esküdt preceptor, bíró. Ugyancsak a XVIII. század második felében épült a templom magas téglakerítése az 1768-as évszámmal ellátott, kőkeretes, záróköves, kosáríves kapuval. ' A templom jellegét tekintve, barokk téglakerítéssel körülvett tágas kertben álló, egyhajós, sokszögzáródású szentélyű, későgótikus, két déli, ugyancsak gótikus oldalkápolnával és különálló földszintjén gótikus, emeletén copf stílusú toronnyal. A nyugati homlokzata teljesen egyszerű. Az oromzat meredekségét kétoldalt átlósan elhelyezkedő tagolatban támpillér fokozza. Egyeden nyílása a barokk kőkeretes záróköves bejárat. A leggazdagabb képet a templom déli homlokzata mutatja. A hajó déli falát egészében eltakarja a két képolna oromzatos fala. Mindkét kápolnát két-két csúcsíves, mérműves ablak vüágítja meg. Az ablakok díszítése a kései gótikára jellemző. A keleti kápolna /árófalának déli feléhez csatlakozik a támpillér nélküli kis szentély. A kápolna-szentély külső homlokzati síkra való eltolódása a keleti falon elhelyezett szép reneszánsz keretes bejárat miatt történt. Az ajtó kőkeretén számos XVI—XVII. századi bekarcolt felirat látható. Az ajtó feletti félköríves fülkében Mária mennybemenetelének képe helyezkedik el. A templom szentélyfala a hajóétól nem válik külön, hanem annak egyenes folytatása, jellegzetesen későgótikus megoldás. A szentélyt négy csúcsíves ablak vüágítja meg. A templom mind a déli, mind a keleti képének igen fontos eleme a főépület hatalmas meredek nyei cgtetőzete. A szentély feletti tetócsúcsot barokk, kovácsoltvas kettőskereszt koronázza. A templom építészetileg egységes terét az ikonosztáz és a hajó nyugatról számított második és harmadik boltszakasza között húzott alacsony, átjáróval és két íves ablakkal áttört fal három része osztja. Az ikonosztáz mögött a szentély húzódik. A hajó ikonosztáz és az elválasztó fal közötti része a naosz, a férfiak helye. A nyugati homlokzat elé eső része pedig a pronaosz, a nők helye. Az egész templomot igen szép hálóboltozat borítja. A kettősen hornyolt karcsú bordák nyolc pár félnyolcszögű falpillérre futnak le. A pillérfejezetek hasonlóak a margitszigeti domonkos apácák kolostorának oratóriumában található pillérfejezetekhez. Ez is bizonyítja, hogy a ráckevei szerb templomon érezhető a budai művészeti központ hatása. A nyugati Szent Kozma- és Domján-kápolna csúcsíves nyílással csatlakozik a főtérhez. A kápolnát érdekes, szabálytalan ra jzú hálóboltozat borítja. A keleti, vagy keresztelő Szent János-kápolna hálóboltozata a temploméval azonos elrendezésű, de csak két boltszakaszt foglal magába. A csúcsíves diadalívű szentély hatsüveges keresztboltozattal fedett. A kápolna kosáríves, XVin. századi nyílással csatlakozik a főhajóhoz. A templom és a kápolnák belsejét igen változatos, alakos falfestés borítja, amely mai formájában 1765-ből és 1771-ből származik. A keresztelő Szent János kápolnába vezető kosáríves ajtó fölött görög nyelvű felirat található, nmdynck magyar fordít Asa a kövQtke/ő, „E/. a kçvci s/ont kolostor keleti s7ortartii.su Nagyból dog asszony temploma 1765-ben épült harmadszor, I, Ferenc római császár, Mária Terézia magyar királynő, Novákovics Dionisos budai püspök, Sztefánovics Iszaij ráckevei archimandrita, az akkori kolostori közösség és az összes pravoszláv keresztények idejében." A templom festésének ikonográfiái programja a déli hajófalon indul meg Jézus születésével és az északi hajófalon át Krisztus szenvedése és halála vezet a szentély feltámadó és mennybenálló Krisztusáig. A szentély diadalmas Krisztusával szemben a nyugati falon a világ fölött ítélkező Krisztus jelenük meg. A kápolnák ikonográfiájában is Krisztus élete uralkodik, vele párhuzamosan jelenik meg Mária és a szentek élete. A szentélyek északi fülkéjében, amelynek elhelyezése a római szertartás szentségf ülkéjéval azonos, következetesen a sírban álló halott Krisztus jelenik meg az örök kenyér jelképeként. Az ikonosztáz gazdag barokk alkotás, szép ikonsorozatokkal és finom, részben áttört faragvány okkal. Az 1768-as leltár szerint az ikonosztázt akkor építették át. A templom többi berendezése (énekes székek, püspöki szék, Mária trónja, padszékek, gyergyatartók, sírkövek stb.) is mind értékes emlékek a XVIII. századból. Sajátos ötvözete az európai és a pravoszláv művészetnek a templom: az épület a kései gótika jegyeit mutatja, képein a bizánci jelleg uralkodik. A templom eme részletes leírásával különleges műemléki értékeire kívr.ntam rávilágítani. A következőkben egy valaha szerbek által sűrűn lakott megye — Baraiya — pravoszláv emlékeiről számolok be. A „Kincses Baranya" fogalom gondolom sokak előtt ismert, s a „kincses" jelző különösen igaz, ha a műemlékeket vesszük sorra. í alán sehol az országban nem tárulnak szemünk elé ennyi ízzel és váltc/atossággal a műemlékek. A változatosságot a sok nemzetiségnek, az ízt pedig a sok kitűnő építőmesternek köszö hetjük. Talán a túlzott gazdagság miatt nem mindig figyeltünk bizonyos emlékekre, így a műemlék-jegyzékben ali^alig találtunk görögkeleti templomokat. Csak akkor tűntek fel igazán, ha egyiket-másikat lebontották, vagy leron ott külsejükkel hívták fel magukra a figyelmet. A romlás pedig egyre fokozódott, hiszen jórészt gyülekezet nélküli len ólomokról volt szó, amelyekben évente egy-két alkalommal miséztek. ^ 1983-ban magyar és jugoszláviai szakemberek részéről szerencsésen tali okozott a szándék az épületek megmentésére, így került sor a baranyai szerb templomok teljes felkutatására és fein \trésére. A munka eredményéről a következőkben számolok be: Mohács temetőkápolna és temető A kápolna a pesti út mellett helyezkedik el, körülötte található a temető. /Uemető déli részén ma is temetkeznek, a többi területen régi kőkeresztek találhatók, túlnyomórészt a XIX. századbó ( !
