Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)

Kerner Gábor: Délszláv építészet hazánkban

A temetőkápolna 1847-ben épült a Demetrovics család adományaiból. Szentélye keletéit, Szent Konstantinnak és Jeienának szentelték fel A kápolna mellett északnyugaton található a legrégebbi kőkereszt, amely 1720-ból való (1). Körülötte sok, hasonlóan értékes XVHJL századi követ találtunk, amelyek közül a figyelmet különösen az keltette fel, amelyiken a sírból kiemelkedő kereszt van faragva (2). A követ valószínűleg a Pécs melletti Jakabhegyből bányászták. A munkacsoport javaslata az volt, hogy a temető lezárása után a kápolna mellé kerüljenek konzerválás után. Dunaszekcső szerb templom A templom a Duna mellett a község régi központjában található, a régi szerb iskola és parókia mellett, parasztházak közé ékelődve egy kiteresedésnél. A templom keletéit, apszisa a tér felé néz. A parókia 1900 körül épült, falán Brankovics pátriárka emléktáblája található. A templomot Szent Miklós földi maradványai áthozatalának szentelték. Az első templomot az 1690-es nagy szerb bevándorlás után építették. Ez a templom leégett, helyébe 1750-ben emelték a mai templomot, melyhez 1795-ben tornyot építettek. Ma látható ikonosztázát 1909-ben készítették, nem túl kvalitásos munkaként értékelhető. A templom belső festése szintén a század elején készült, a mennyezeten elég jó állapotban lévő jelenetet látunk, amely szent Szávó földi maradványainak Vracsári égetését ábrázolja. Az eredetüeg rézzel borított toronysisakról a rezet az I. vüágháború alatt levették és bádoggal újrafedték. A templomtól északnyugatra áll a szerb iskola, mely jelenleg lakás. Az apszistól keletre régi magtár áll, mely valamikor katolikus templomnak épült. Sztepanov Radovan mohácsi plébános elmondása szerint emlékezetes a két pap gyakori összetűzése. ,A katolikus pap haragudott, hogy a szerb templom eltakarja a katolikus templomot." Ezért a régi katolikus templomot elhagyták és megépítették a mait. Radovics plébános elmondása szerint az egyházközség evangéliumában fel van jegyezve, hogy „IV. Csarnojevics Sarabenta a Fruska-Gora-i Krusedol kolostorból Bécsbe menet megpihent Dunaszekcsőn 1740 körül és följegyezte: „Láttam mind a két templomot elégve." Szintén érdekes adat, hogy a szerbek ideköltözésekor az első közgyűlést Csarnojevics pátriárka Dunaszekcsőn tartotta 1690 körül. A falu felett a dombon található az elhagyott régi szerb temető. A sírkövek többnyire a XIX. századból és a XX. század elejéről valók. A munkacsoport véleménye az volt, hogy nemcsak a templomot, hanem a környező épületeket is együttesként kell védeni. Somberek szerb templom A templom egy patak partján fűzfákkal övezett dombon fekszik, négyszögletes téglapillérekkel tagolt alacsony fallal vették körül. A templomtól északra fekszik a régi parókia és ettől délnyugatra a volt szerb iskola. Délkeletre a templomtól Szent János védőépületbe foglalt szobrát találjuk. A templom a XVIH. század első felében épült és Szent György tiszteletére szentelték fel. Ikonosztáza a XIX század elejénkészült. Helyzeténél fogva, karcsú tornyával, barokk toronysisakjával központi eleme a településnek. Erdősmecske (Bácsmecske) szerb templom A templom Dimitrij nagyvértanúnak van szentelve és a XVIII. században már állt. A XX. század elején a régi templomot ledöntötték és helyébe épült a mai. A kicsi és rossz állagú templom használaton kívüli. Ferenc József idejében Lukiján Bogdanovics pátriárka korában 191 l-ben adományokat összegyűjtött Szlavko Nikolics bátaszéki plébános. A templomot tervezte Steindl Miklós bátaszéki építész. A lehullott vakolat alatt látszik, hogy a régi lebontott templom anyagát használták fel az új templom építéséhez. A templom melletti bomladozó várban él Müunka Klaity magányos öregasszony, aki a templom kulcsát őrzi. A templomépület nem képvisel különösebb értéket, sorsa valószínűleg az utolsó kulcsőrző sorsával megpecsételődik. Siklós szerb templom Nem falusi templomról van ugyan szó, azonban az egyik legértékesebb emlék és valószínű hatással lehetett a környező települések templomaira. A település központjában fekszik, házak közé beékelve, fallal körülvéve. Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. A XVTfl. században a telken már templom állott. A falképeit az ismert Bogyáni kolostor festője, Hrisztofor Dzsefanovics készítette 1793-ban. Tűzvész következtében a régi templom elpusztult, helyére a XIX. század elején építették a mai templomot koraklasszicista stílusban. Ebben az időben készítették az ikonosztázát is, készítői ismeretlen mesterek. Az ikonosztáz úgy festészeti, mint díszítő-asztalosmesteri munkát tekintve rendkívül értékes. Berendezése is igen kvalitásos. A templomot 1893-ban újították fel. Jelenleg rossz állapotban van, tornya megdőlt. Helyreállítása félbemaradt, a ráfordítható pénz elfogyott. Beremend szerb templom A templom a magyar—jugoszláv határ közvetlen közelében fekszik, pravoszláv lakosai nincsenek. Elhagyott és vészes állapotban van. Tornyát 1887-ben megújították, különleges esztétikai értéke van a faluképben. A templom az Úr mennybemenetelének van szentelve, építették 1735-ben. A XIX. században tornyot építenek a templomhoz, sisakján 1887-es felirat olvasható. Ikonosztázát festette a nem nagyon ismert ikonfestő Szablicki 1897-ben. A hajóban több értékes ikon található, melyeket más lebontott templomokból hoztak ide.