Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)

Mendele Ferenc: A Kárpát-medence népi építészeti emlékei

Adatok 1720 (adóköteles összeírás alapján) Magyarország (Horvát-Szlavonország nélkül) 2 millió 500 ezer lakos ebből magyar: 1 millió 600 ezer ebből nem magyar: 1 millió 400 ezer 1787 Magyarország (Horvát-Szlavonország nélkül) 8 millió lakos (ennél a népszámlálásnál a nemzetiségi hovatartozást nem tudakolták.) Jászi Oszkár feltételezése és számításai szerint: Volt összes lakos: 8,003.000 Ebből régi magyar: 2,322.000 Régi nem magyar : 2,843.000 Idegen bevándorló: 2,838.000 Magyar 29%, Nemzetiségi 71%. Nemzetek születése A 19. század egyik politikai szenzációja volt Kelet-Európában a nemzetek születése. A 20. század végének nemzetiségi problémái — elsősorban filozófiai síkon — ebben a korban keletkeztek. A Kárpát-medencén belül élő 5 és fél müliós nemzetiség semminemű gazdasági vagy történelmi kapcsolatban nem állott az ország fejlődésével. Miért kellett volna elvárni ettől a hatalmas idegen tömegtől, hogy lelkesen csatlakozzék a születő polgári magyar nemzethez? A nemzeti eszme nemcsak fejlesztőleg, de dezorganizálólag is hatott a fejlődő magyar államra: a magyar nemzeti államra való törekvés mellett természetszerűleg megteremtette az országban élő nemzetiségek külön nemzetiségi különbségeit. Jászi Oszkár a nemzetiségi viszonyok és a kérdéskör rendezésének egyik megszállott kutatója és gyakorlati politikusa így foglalta össze Magyarország nemzetiségi viszonyainak első rontását: „Ezekkel a nemzetiségi törekvésekkel szemben a magyar nemességnek még a legfelvilágosodottabb része is ugyanazon hibába esett, mint egykor II. József. Amint a doktriner fejedelem a külföldi nagy államalakulatok mintájára azt hitte, hogy a német államnyelv célszerűsége evidens és kikerülhetetlen: akként Kossuth és társai nem kételkedtek egy percig sem abban, hogy a magyar államnyelv a demokratikus intézmények alapján biztosan és gyorsan fog minden nemzetiségi nyelvet vagy tel jesen megszüntetni, vagy avérségi patrikular izmus odúiba szorítani. Miként II. József, úgy ök is megfeledkeztek (és ebben a nemesi osztálygögnek nem kis szerepe lehetett) arról, hogy nagyobb, letelepült közös történelem és nyelv által összefűzött néptömegekre nézve a demokrata haladás útja az anyanyelv teljes kifejtése nélkül lehetetlenség. De nem csoda, ha a régi nemesi tradíciók emberei megtévedtek akkor, mikor a demokrata Európa is hosszú időn át a magyarországi nemzetiségi tusákban alig látott egyebet, mint a bécsi reakció által mesterségesen szított elmaradt, primitív Konkurrenznationalität-ek harcát a forradalmi, demokrata, liberális Magyarországgal szemben. (Talán Széchenyi István volt az egyedüli, aki már 1842-ben felismerte ennek a politikának a lehetetlenségét!)" „Az a nagy probléma, mely elé a kor Magyarország akkori intézőit állította, tényleg ez volt: Sikerül-e ezeket a jobbágyelnyomatás, közigazgatási jogtalanság és részben vallási üldözések által a végletekig elkeserített tömegeket meggyőzni arról, hogy a modern magyar állam képes lesz jogos nemzetiségi érdekeiket jobban biztosítani, mint az osztrák abszolutizmus, mely mindaddig a nemzetiségek egyedüli oltalmazója volt a nemesi túlkapásokkal szemben. A kiegyenlítés és a méltányosság nagylelkű politikája kelleti volna ehhez, melyre a magyar nemesség képtelen volt." Az eredményt ismerjük. Az évszázadokon át együtt élt népek, s a 18. században betelepedettek ádáz viszályba kezdtek, és ezek révén megbukott minden 19.-20. századi haladó kezdeményezés. A nemzetiségi megbékélés helyett, még ma is könnyebb a más ajkú népek elleni hangulatkeltés, gyűlölködés. Az „eredményeket" a bevezető előadás mindenki számára érthetően adta vissza. A történelem a múltat adja vissza, de a múlt tanulságait jó lenne a jelenben is figyelembe venni. Mendele Ferenc: A Kárpát-medence népi építészeti emlékei A fenti cím óhatatlanul kiegészítésre szorul. Egyrészről mert ennek a témakörnek a gazdagsága (egyben feldolgozatlansága) rövid egy óra alatt vetített képes előadásban nem mutatható be. Másrészt mert ennek ismertetése kompetencián^?) miatt is csak a magyarsághoz kötődő, maximálisan a más etnikumokkal kapcsolatos összevetésekkel képzelhetőéi. A népi építészettel való foglalkozás A jórészt máshol is, nálunk újabban — bizonyosan nemcsak a falusi házakkal, a hozzájuk tartozó gazdasági épület ackel, az ún. parasztipar (malom, kovácsműhely stb.) megmaradt értékeivel, a közösségi — ideértve a vallási — emlék kk értékeivel kell, hogy foglalkozzon. Hiszen ezek az objektumok település-