Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Orosz István: A majorsági rendszerek kialakulása Magyarországon

Hölgyeim és Uraim! Az a téma, amiről én fogok beszélni, nem kapcsolódik szorosan a műemlékvédelemhez, mégis úgy érzem, a kora újkori magyar gazdaság történetének felvázolása hozzásegítheti Önöket is az agrár műemlékek problémáinak megértéséhez. Előadásomban három kérdéskörrel kívánok foglalkozni: — a magyarországi majorsági gazdálkodás fejlődése a XVIII. századig, — a földesúri gazdaságok típusai a XVIII. században, az úrbérrendezés előtt, — az 1767. évi úrbérrendezés hatása a majorsági gazdálkodásra. Ha a magyarországi majorsági gazdálkodás kezdeteiről kívánunk szólni, néhány mondatban tisztáznunk kell a majorság fogalmát, utalnunk kell arra a latin kifejezésre, amellyel Közép-Európában a majorságokat a XVI—XVII. században megnevezték. Ez a latin kifejezés az aliódium. Az allódium a középkori latinságban fordult csak elő, s a középkori latinban egyébként germán jövevényszó. Eredetileg a javak összességét jelenti. A késői középkorban azonban földterületet jelöl, olyan földterületet, amelyet a földesúr saját használatában tart és nem jobbágytelek formájában osztja szét jobbágyai között. Ezt a magánkezelésben levő földesúri földet nevezték magyarul majorságnak; mondanom sem kell, ez is német jövevényszó a magyarban és tulajdonképpen a német mejjerhof megfelelője. A kérdés most már az, hogyan születtek meg Magyarországon ezek a földesúri magánkezelésű gazdaságok; milyen társadalmi és gazdasági körülmények teremtették meg a majorságok létrejöttének feltételeit. Ugyanúgy, mint Közép-Európában, másutt is, Magyarországon a XV. század második felében és a XVI. században születnek meg az első földesúri majorságok. Nem függetlenül azoktól a nagy társadalmi változásoktól, amelyek Európában az új kor hajnalán végbementek. Ezek között a változások között első helyen kell említenünk a XVI. század nagy árforradalmát. Ennek az árforradalomnak a lényege tulajdonképpen a mezőgazdasági termékek felértékelődése volt az iparcikkekhez és az emberi munkaerőhöz képest. Mindez azt is jelentette, hogy mezőgazdasági termékeket érdemes volt termelni. Hiszen drágán lehetett eladni a mezőgazdasági cikkeket, de a mezőgazdasági termelés így külön haszonnal jutalmazta a termelőt. Ez a helyzet változtatta meg Közép-Európában a földesurak magatartását. A megelőző századok földesura nem volt mezőgazdasági termelő. Valójában gazdaságában csak begyűjtötte azokat a javakat, amelyeket jobbágyai megtermeltek, ezeket a javakat udvartartásával, famíliájával együtt felélte. Az ilyen típusú földesuraságot nevezték a német nyelvterületen grundhernek. Magát a gazdaság rendszerét pedig gundhersaffnak. Az újfajta magatartás lényege azonban nem az adóztatás, a jobbágyi javak begyűjtése, hanem a termelés. A földesúr maga is bekapcsolódik a mezőgazdasági javak előállításába, ezt a típusú gazdaságot a német nyelvterületen guntersafftnak nevezték. Közép-Európában a földesúri magatartás lényege egy gurshern típusú magatartás. A földesúr a XVI. században Magyarországon, mint másutt is Európában, termelő üzem tulajdonosává válik. Nyilvánvalóan a magatartásnak ez a megváltozása nem független a korábban említett árforradalomtól, a mezőgazdasági termékek árának nagy megnövekedésétől. Magyarországon is ekkor alakul ki az árutermelő földesúr típusa. Ez az árutermelés azonban mégsem kapitalista jellegű árutermelés. A földesúr a kialakított saját majorságában nemcsak bérmunkásokkal és nem is elsősorban bérmunkásokkal termeli meg a piacra vihető javakat, hanem feudális eszközöket alkalmaz a termelésben, a jobbágyak robotmunkáját, kényszermunkáját hasznosítja kialakított üzemében. Éppen ezért azt az átalakulást, ami a XVI. században Magyarországon is és Közép-Európában másutt is lejátszódik, nem a kapitalista átalakulás irányában tett lépésként szoktuk értékelni, hanem egy feudális regresszióként, annak ellenére, hogy árutermelő majorságok születtek meg a XVI. században. A majorságok kialakításának legfontosabb tényezője természetesen a piac. Kérdés az, milyen piacokra jutottak el azok a termékek, amelyeket a földesúri majorságok a XVI. században Magyarországon megtermeltek?