Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Bodorné Szent-Gály Erzsébet: A gyöngyöspatai rk. Templom főoltárának restaurálása

Az 1970-es évek. elején Gyöngyöspata nagyértékű középkori templomának építészeti helyreállításával kapcsolatban lebontották és az Országos Műemléki Felügyelőség farestaurátor műhelyébe szállították a templom főoltárát. A XVII. században készült páratlan kultúrtörténeti emlékről darabokra szedése előtt nem készült felmérés, csupán a szobrok kaptak sorszámokat. Több, értéktelennek vélt XVIII-XIX. századi alkatrésze bontás után elkallódott illetve súlyosan megrongálódott. A templom nem kevésbé értékes, szintén XVIÍ. századi mellékoltára - mivel az építészeti helyreállítás nem tette szükségessé a lebontását - érintetlenül a helyén maradt. A főoltár eddigi legalaposabb művészettörténeti feldolgozása dr. Baranyai Béláné nevéhez fűződik (H. Baranyai: Das Hochaltarretabel von Gyöngyöspata. Acta Históriáé Artium XV1/1-2. Bp., 1970.). Az alábbiakban szeretném összefoglalni e tanulmány legfontosabb megállapításait. Az oltár Jézus Krisztus nemzetségfáját, az ún. „Jessze fáját" ábrázolja. Formája rendkívül szokatlan: óriási méretűre növelt monstrancia. A zöld, virágos mezőn fekvő ősnek, Jesszének oldalából nő ki a naturálisan kiképzett fa, melynek törzse a tabernákulumot fogadja magába, ágain pedig próféták és királyok: Krisztus őseinek, Dávid Király nemzetsége tagjainak virágkelyhekből kinövő félalakjai láthatók. Csúcsán Szűz Mária foglal helyet, ölében a gyermek Jézussal. A faágak szívalakú mezőt fognak körül, melyet Szűz Mária születését ábrázoló, olajjal vászonra festett oltárkép tölt ki. A templom titulusa ,,Mária Születése". Az oltárképet körülvevő nemzetségfa tulajdonképpen az ünnep evangéliumának (Máté 1, 1-16.) képi megjelenítése. A török hódoltság idején a patai foesperes Kassán lakott. Kassa a Lengyelország felé vezető főútvonalon fekszik. Ezzel is magyarázható, hogy a különös megfogalmazású főoltár legközelebbi analógiáit Lengyelországban találjuk (pl. Biecz, XVII. századi mellék oltár). Napjainkig az oltár két nagy átalakításáról tudunk: az 1800-as évek elején nagyméretű új tabernákulumot kapott, menzáját pedig hasas stipesszel toldották meg. A múlt század hetvenes éveiben nagyfokú tűzkárt szenvedett, ezt alapos megújítás követte. 1974-ben kerültem kapcsolatba az akkor már évek óta darabokban tárolt műtárggyal. Első feladatomnak a kutatást tartottam. Feltártam az oltár szerkezetében, faanyagában és festésében történt változásokat és megkíséreltem az eredeti állapot elvi rekonstrukcióját. A műhelyben részletekben összeállított oltárról 1:1 léptékű felmérési rajzot készítettem, majd ennek kicsinyített (1:10) másolatán bemutattam a rekonstrukció lehetőségét. A mostani hátfal a tűzkár utáni helyreállításkor kerülhetett az oltárépítmény mögé. Sajnos a lebontáskor megsemmisítették, így a felmérések egyik igen fontos segédeszközét kellett nélkülöznünk. A továbbiakban elválasztottuk az eredeti egységtől a későbbi pótlásokat: a hasas stipest, a copf tabernákulumot és a rokokó gyertyatartókat, valamint a fatörzs fölötti középső ágindítás kb. 20 cm magas emelését. Ezáltal az oltárkép keretét teljes pontossággal helyére tudtuk illeszteni, láthatóvá vált az eddig takart Jessze és a fatörzs az eredeti tabe mákul um aj tó val. A copf tabemákulum felhelyezésekor csonkolt Jessze, fatörzs és tabernákulumajtó hiányait valamint a menza keretépítményének ferde kivágást fával egészítettük ki. Az égés utáni helyreállítás során több szobor elszenesedett kezét gipszre cserélték. Ezeket a gipszeket megtartottuk, mivel túlságosan nagy áttétel lett volta új, fából készült kezeket tenni az eredeti mozdulatokat még valószínűleg őrző XIX. századi pótlások helyére. A királyok és próféták egymással szemben lévő szobrai ruha- és szakállvise le tűkben igen sok hasonlóságot mutatnak: párdaraboknak is nevezhetjük őket. E hasonlóságok, valamint a szobrok hátoldalán és a le nem csonkult ágvégeken meglévő azonosító asztalosjelzések alapján megkíséreltem az eredeti sorrend rekonstrukcióját. Néhány elrendezésbeli változtatás eredményeként tervemben a külső körön foglal helyet a tíz darab mond at szalagos félalak, a belső körön pedig eddigi felállítási sorrendjüket nem bolygatva a mondatszalagot nem viselő szobrok.