A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Dr. Barcza Géza: A műemlékek hatósági és társadalmi védelme

A műemlékvédelem a kulturális jellegű értékmegóvó tevékenység egyik ága, mely az ingatlanjellegü, építménykategóriába sorolható emlékek megőrzésére hivatott. A műemlékvédelem a védettséget élvező épületek és más építmények, továbbá területek épségének, sértetlenségének tevékeny megőrzése, oltalmazása végett kifejtett céltudatos államigazgatási tevékenység, melynek rendszerét, szervezetét, eljárásmódját speciális jogszabályok határozzák meg. Az államigazgatási eljárás rendszerét az 1957. évi IV. törvény szabályozza. E jogszabály keretein belül az államigazgatási szerv az állampolgárokat, a különböző állami és szövetkezeti szerveket érintő jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg, igazolhat vagy vehet nyilvántartásba. A tanácsi szervek hatáskörébe tartozik minden olyen államigazgatási ügy, amelyet jogszabály más államigazgatási szerv hatáskörébe nem utal. Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény határozza meg az építésügyi igazgatás körébe tartozó tevékenységeket. Ezek között kapott helyet a műemlékvédelem is. Az építésügyi igazgatásnak — s ezen belül a műemlékvédelemnek is - a legfelsőbb szerve az építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki a jogszabály felhatalmazása alapján műemlékvédelmi hatáskörét jogusult az alá tartozó műemléki hatóság útján ellátni. Az építésügyi igazgatás körébe tartozó hatósági feladatokat általában a tanácsok végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szervei látják el. Kivétel ez alól a műemlékvédelem, amelynél a hatósági jogkört az építésügyi és városfelesztési miniszter átruházott jogkörében eljáró műemléki hatóságok - az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Műemléki Felügyelőség — gyakorolják. Az Országos Műemléki Felügyelőség — mely ágazati jogkörben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Műemléki Főosztályaként is tevékenykedik — egyes témákban az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel intézkedik, míg leszűkített működési (illetékességi) területen — Budapest kivételével az ország egész területén — gyakorolja a műemlékvédelmi hatósági jogkört. A Budapesti Műemléki Felügyelőség - mely az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányítása és felügyelete mellett a Budapesti Fővárosi Tanácsi V. B. Városrendezési és Építészeti Főosztályán belül működik - a főváros területén — kivéve a Budai Vár zárt területét - végzi a műemlékvédelmi hatósági tevékenységet. A műemléki hatósági tevékenység a műemlékileg védett épületekre és más építményekre, valamint területekre terjed ki. A műemléki hatósági tevékenységnek erre tekintettel egyik alapvető aktusa a védetté nyilvánítás, mely alapot teremt a hatósági beavatkozásra. A védetté nyilvánítás, illetve a védettség megszüntetése témában az Országos Műemléki Felügyelőség országos jogkörrel intézkedik. Feladata a legértékesebb, emlékanyag - a „műemlékek" és a „műemléki jelentőségű területek" — védetté nyilvánításának előkészítése, a javaslat megtétele az építésügyi és városfejlesztési, valamint a kulturális miniszter részére az együttes miniszteri határozat kiadására. Az alacsonyabb védettségi kategóriáknál — a müemlékjellegű és városképi jelentőségű építményeknél, valamint a műemléki környezeteknél — a védetté nyilvánító, illetve a védettséget megszüntető államigazgatási határozatok kiadása az Országos Műemléki Felügyelőség közvetlen feladata. A műemlékké és a műemléki jelentőségű területté, a müemlékjellegű és a városképi jelentőségű építménnyé nyilvánításról, továbbá a műemléki környezet meghatározásáról, illetőleg az annak megszüntetéséről hozott határozatokat az Országos Műemléki Felügyelőség közvetlenül közli az érdekeltekkel. Érdekelmek tekintendő a tulajdonos, kezelőhasználó, az ingatlan fekvése szerint illetékes, továbbá a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó biztossága és az illetékes építésügyi hatóság. A műemlékké, a műemléki jelentőségű területté, továbbá a müemlékjellegű építménnyé nyilvánítás illetőleg a megszüntetés tényét a telekkönyvben (földnyilvántartás) is be kell jegyeztetni, de a műemléki védettség annak telekkönyvi feljegyzése nélkül is érvényes, mivel azt az államigazgatási határozat hozta létre. A műemléki hatóság a működési (illetékességi) területén lévő védett építményekről és területekről - a kiadott határozatok alapján - műemléki nyilvántartást vezet. Az Országos Műemléki Felügyelőség által vezetett központi