A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Dr. Barcza Géza: A műemlékek hatósági és társadalmi védelme

nyilvántartásba valamennyi védett építmény és terület adatait be kell jegyezni. Az Országos Műemléki Felügyelőség a védett építményekről és területekről szükség szerinti időközökben hivatalos „Műemlékjegyzék"-et ad ki, melyet az illetékes szervek rendelkezésére bocsát. Az építésügyi hatóságok a kiadott határozatok alapján az időközben bekövetkezett változásokat kötelesek a hivatalos műemlékjegyzéken átvezetni. A műemléki hatósági tevékenység alapja tehát a naprakészen vezetett hivatalos műemlékjegyzék, mely a műemléki védettséget illetően hitelesen eligazítást ad. A műemlékek lényegüket tekintve építmények, amelyek fennmaradását építési munkával lehet biztosítani, amelyek védelmét a településhálózat fejlesztése, valamint a város- és községrendezés kapcsán kell megoldani. Az építésügyről intézkedő 1964. évi III. törvény alapvető rendelkezése szerint az épületek és egyéb építmények építésére, használatára, jó karban tartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére és lebontására csak a külön jogszabályokban meghatározott módon kerülhet sor. Az egyik ilyen külön jogszabály a 13/1979. (VIII. 30.) ÉVM számú rendelettel módosított 2/1977. (I. 18.) ÉVM számú rendelet, amely az építési engedélyezési eljárás módját határozza meg. E feladatok ellátása — az építési engedély kiadása - az ingatlan fekvése szerint illetékes I. fokú építésügyi hatóság feladata. Az építésügyi hatóságok engedélyező tevékenységüket a szakhatóságok közreműködésével végzik. A jogszabály tételes felsorolással állapítja meg az építési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok körét. Ezek között található a műemléki hatóság is, amely műemléket, müemlékjellegű, városképi jelentőségű épületet, továbbá műemléki jelentőségű területet és műemléki környezetet érintő - a műemléki jogszabályokban meghatározott — minden építési munka esetében hatáskörrel bír, szakhatóságként működik közre az engedélyezés során. Az építési engedélyezés I. és II. fokon (fellebbezési eljárásban) történik, a műemléki hatósági tevékenység is ehhez igazodik. I. fokon Budapesten a Budapesti Műemléki Felügyelőség, az ország egyéb területén az Országos Műemléki Felügyelőség a műemléki szakhatóság, II. fokon Budapesten az Országos Műemléki Felügyelőség jogkörét, az ország egyéb területén az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jogkörét állapítja meg a jogszabály. A szakhatóságok általános érvényű hatósági előírásokat és határozatokat adhatnak ki a támasztott követelmények meghatározásával, melyek betartása, figyelembe vétele kötelező. Ha ilyen általános érvényű hatósági előírások, határozatok kiadására nem került sor vagy nincs mód - mint például a műemlékeknél, ahol bármely tervezett építészeti beavatkozás az építmény egyedi jellege miatt minden esetben egyedi elbírálást igényel —, a tervezett munkákhoz az érdekelt szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni. A szakhatósági hozzájárulást az állampolgár építtetők esetében az építésügyi hatóság, a nem állampolgár építtetők esetében a tervező köteles beszerezni. A műemléki hatóság a beküldött anyag (tervdokumentáció, műleírás, költségvetés) elbírálása alapján - szükség esetén helyszíni szemlét is igénybe véve — adja ki hatósági állásfoglalását. A határozat kiadására a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül, illetőleg a helyszíni szemle során, de legkésőbb a szemle időpontjától számított 8 napon belül kerülhet sor. E határidő jogvesztő jellegű, vagyis a műemléki hatósági állásfoglalás későbbi időpontban történő kiadása vagy elmulasztása esetén a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A műemléki hatóság a benyújtott anyag elbírálása eredményeképpen a tervezett munkák végzéséhez hozzájárul vagy azt elutasítja, illetve a tervezett munkák végzését illetően meghatározza előírásait, kikötéseit. Az építésügyi hatóság kötve van a szakhatósági állásfoglaláshoz. Ha a műemléki hatóság a hozzájárulás megadását megtagadta, az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet köteles elutasítani, ha a műemléki hatóság a hozzájárulását kikötésekkel, előírásokkal adta meg, ezeket az építésügyi hatóság köteles a kiadandó hatósági engedélyébe belefoglalni. A szakhatósági előírások közvetlenül nem fellebbezhetők meg — ez az ügyek zömében a műemléki hatósági állásfoglalásra is vonatkozik —, hanem az építésügyi hatóság által kiadott határozat ellen — melyben a szakhatóságok kikötései is előírásra kerületek — van helye fellebbezésnek. Az építési engedélyezési eljárásról intézkedő jogszabály az építési munkákat három kategóriába sorolja, s ezen belül eltérően szabályozza az állampolgár építettők és a nem állampolgár építettők által végzendő munkálatok engedélyezését, az állampolgár építtetőkre kedvezőbb előírásokat megállapítva. Az első kategóriába az építési engedély alapján végezhető munkák tartoznak. A jogszabály a második ketegóriába a bejelentés alapján végezhető munkákat, a harmadikba az olyan munkákat sorolja be, amelyekhez sem építési engedélyt nem kell beszerezni, sem a bejelentés erre nézve nem kötelező. A jogszabály a műemlékek védelme érdekében előírja, hogy műeméket, müemlékjellegű vagy városképi jelentőségű épület, továbbá műemléki jelentőségű terület vagy műemléki környezet műemléki jellegét és művészeti megjelenését érintő bármilyen építési munkát csak a műemléki hatóság által előírt módon és előzetes hozzájárulásával lehet végezni, attól függetlenül, hogy a tervezett munka az építési engedélyezési rendszer három kategóriájának melyikébe sorolható, vagyis ahhoz meg kell-e szerezni az építésügyi hatóság engedélyét avagy sem. Az építési engedély alapján végezhető műemléki érdekű munkáknál tehát nyilvánvaló, hogy csak a műemléki hatóság előzetes hozzájárulásával és az általa előírt módon kerülhet sor bármilyen építészeti beavatkozásra.