A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Kalmár Péter: A vendéglátó város

Francia bencés szerzetesek, vallon és talán olasz telepesek a kereszténység, a földművelés, a városodás úttörői itt. Eger várossá nyilvánításának időpontja dokumentumszerűen nem maradt fenn. Először a XIII. században említik „civitás"-ként. A legújabb kutatások az 1009-es évszámot valószínűsítették. Az országpusztító tatárjárás (1241.) városunkat sem kímélte, a templomot kirabolták, felégették, az ellenállókat kivégezték. A püsköki udvar és a körülötte kialakult városmag védelmére ezt követően kezdődik meg az erődítés építése. Igazában ekkor indul a fejlődés, amely a középkortól a reneszánszon át a felvilágosodásig az északi országrészek egyik urbanizációs és műveltségi központjává teszi Egert. Fő éltetője (és rombolója is) kezdetben stratégiai jelentősége, egyben az egyházi szerepkör, majd később a polgárosodás. Eger első fénykora a XV. században volt, egyházi férfiak — humanisták nyomán. A vár építése előre halad, jelentősége egészÉszak-Magyarországrakiterjed. Az egyházi hatalom maga-magát és a várost gazdagítja, a szőlőés bortermelés is virágzik. A kor azonban ellentmondásokkal terhes, amely Egert is érinti. Huszita reformáció, parasztmozgalmak, háborúk és a fenyegető török veszedelem... Buda eleste (154.1.) nyilvánvalóvá tette, hogy a várnak fontos szerep jut a török elleni védelemben. Eger bekapcsolódik a magyar végvárak rendszerébe, hisz korábban a püspök magánvára volt. Dobó Istvánt nevezték ki kapitánynak, a várat megerősítették. 1552-ben az ostrom idején 2000 rosszul fegyverzett ember: katonák, kézművesek és parasztok védték a várat. 52 napi ádáz küzdelem után szégyenszemre elvonult a százezer főnyi török sereg a vár alól. A győzelemnek európai jelentősége volt, megdőlt az ozmán birodalom verhetetlensége. 1596-ban a vár mégis elesett, a 7000 fő császári zsoldos szabad elvonulás reményében adta fel. 90 évig ezután török világ volt a városban, ennek ma is sok emléke áll. A várost a hódoltság szüntével ismét be kell telepíteni. Soknemzetiségű iparos és kereskedő réteg, elsősorban ,,rácok" (délszlávok) és görögök jönnek polgárjogot nyerni, olcsón telket kapni, építkezni. Megindul a hirtelen talpra álló Eger reménytelen küzdelme a szabad királyi városi rangért. A Rákóczi-szabadságharc idejére ismét (1703—1710.) mozgalmas történelmi időket élt a város, avar a fejedelem hadiszállása volt. Kivette részét az 1848-as szabadságharcból is. így a város és polgárainak hősiessége fogalommá vált. Kossuth Lajos akkoriban városunkban járva így fogalmazta meg ezt: „Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet a hazafiságot." Időközben a papság jelenléte és a polgárosodás a városi fejlődést meggyorsította. Eger kitört a falak közül, felépült a barokk város. A XVIII; század végén ez az ország 6. legnagyobb települése. A fejlődés később megtorpant, a tőkés fellendülés a városunkat elkerülte. A klérus konzervativizmusa, Eger elzártsága és egyéb okok játszottak közre abban, hogy nem vált kapitalista nagyvárossá, máig megőrizve jellegét. Országos szerepköre azonban fokozatosan csökkent, hogy a századforduló után „a papok és békésen sétálgató kispolgárok" városává legyen. 1944. november 30. — a város felszabadulása nyitott új fejezetet, amelyben újra kilépett zárt kisvárosi életéből. Tisztelt Hallgatóság! Ha ma a város művelődéstörténeti értékeiről beszélünk, nem tartunk igényt arra a hangzatos megnevezésre, melyet pont az említett álmos kor aggatott rá, miszerint Eger a „magyar Athén" volna. Hiszen a szellemi élet szélesedése korábban, a XVIII. századra, a város aranykorára voltjellemző. E mozgalmas időszakban gazdagodott a legtöbb maradandó tudományos és művészeti értékkel. S bár fő mecénása mindvégig az egyház volt, az eredmény a hatalom pártfogó szándékain túlmutatott. Közvetlen a török kiűzését követve a jezsuiták gimnáziumot létesítenek. 1700-ban papnevelő intézet alakul, Barkóczy érsek egyetemalapítás gondolatával lerakja az elképzelt univerzitás fundamentumát. A Foglár-féle jogi iskolában paptanárok és világiak történelmet, matematikát, polgári építészetet, földmérést, földrajzot és számvetéstant okítanak. A-század derekán felállítják az első nyomdát, és ápolják az anyanyelvet. A korai magyar felvilágosodás egyik írócsoportja innen .szerveződik. Már 1702-ben meghonosodik az iskola-színjátszás, az 1754-ben épült új gimnázium „tágas" és „fényes" színpadán nagyobb drámákat is bemutatták. A város lakói voltak: Baróti Szabó Dávid, Gvadányi, és a költő, meseíró, irodalompártoló, nyelvújító és politikus Vitkovics Mihály. A Liceum monumentális tornya adott otthont a korában szinte egyedülálló Hell Miksa-féle csillagvizsgálónak, a „Spekulának". A könyvárban pedig ott sorakozott minden kötet a korszerű, felvilágosult tudományos szemlélet alakításához.