A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)
Kalmár Péter: A vendéglátó város
Az orvoslástörténet és az orvosképzés emlékei, Markhót doktor munkássága... Azután a barokk művészetek gazdag virágzása, melynek nyomával leginkább lesz alkalmunk megismerkedni. Nem folytatom a felsorolást. Megállapíthatjuk, hogy olyan kultúrhistóriai örökség ez, amely érdemes arra, hogy újra és újra felfedezzük, megismerjük és óvjuk itt-ott már porló értékeit, egységbe foglaljuk, kiteljesítsük - és talán az sem túlzás, hogy újakkal is képesek legyünk gazdagítani. Eger szépségét és hangulatát a történelmi belváros jóformán rendezetlen beépítése, zegzugai, girbegurba utcácskái adják. A legrégibb térképek tanulmányozásából kiviláglik, hogy a város hiven megőrizte középkori szerkezetét, miközben egyetlen épület sem maradt reánk ebből az időből. A mai belváros lényegében 50—100 esztendő alatt épült. Ez teremti meg a szembeszökően egységes architektúrát, melyet a barokk és a copf alakít. Jellegzetes a város szerkezete. Két fő utcája van: a Széchenyi, amely valamikor sokkal szélesebb - és a volt Kanonok-sor, a Kossuth Lajos utca. A kettő sajátosan a város sarkában találkozik, a magyar városokra jellemző táguló utcaszerkezettel. Ahogyan az uralkodó hatalom is, a belváros három centrumból tevődik össze: a vár a katonai, a közigazgatási központ a Dobó tér, és az egyházi centrum a Liceum és a Székesegyház előtti tér. Mindhárom szoros kapcsolatban egymással a célratörő utcaszerkezet folytán. Mindegyik egység önmagában befejezett, mégis tartalmilag kiegészítve egymást alkotják a város belső magját. A várat és feltárást közelebbről is megismerik. A Dobó téren volt sokáig a piac, miután a várból leköltözött. Ma is a városélet központja, bár forgalmát főként a turisták adják. Rekonstrukciója befejeződött a Minorita templom kivételével. Az egymásra utalóan elhelyezett Liceum és a Székesegyház kétpólusú elrendezése tudatosan tervezett egység. A főiskola épülete azonban — sokak szerint— szervetlenül metsződött a város testébe. Gerő László írja Egerről: „... az egész várost műemléknek tekinthetjük, mert nemcsak egyes épületeiben, hanem főbb terein és utcáin máig meg tudta őrizni szervesen fejlődött, értékes városképét. Eger jelentős helyet foglal el a legkivállóbb hazai műemléki együttesek között." Egert valóban nevezhetjük a műemlékek városának. 163 műemléket és műemléki jellegű épületet tartunk számon. Az egész belvárost, a régi Egert műemléki jelentőségű területként kezeljük, mint komoly szerkezeti egységet, amely értékes maradványa a magyar városépítésnek. Éppen ez az egység, amely leginkább méltó a védelemre: az utcavonalak zártsága, kedvező légtérarányai, szerencsés irányulásuk magasbatörő templomtornyokra, várfokokra, hogy a város legkülönbözőbb pontjain alakítsanak ki váratlan, érdekes panorámát. Védelmet nem csupán az egyes épületek élveznek. Óvjuk az együtteseket, utcavonalakat, a beépítést, és ha lehet, a hangulatot is. Az értékek védelme sem pusztán megőrzést, hanem óvatos kibontást, a kedvező érvényesítését, minden zavaró eltávolítását is jelenti. így tulajdonképpen meg is határoztuk a belváros rekonstrukciós elveit. Az OMF 1968-ban készült intézkedési tervét alapul véve a belvárost eredeti és mai funkciói alapján területekre - üzletközpont, igazgatási negyed stb. —, ezen belül tömbökre osztottuk. Országos tervpályázatok, számos újratörő terv szolgált alapul a rendezési tervekhez. Elkezdtük a belvárosi üzeletközpont rekonstrukcióját. A munka jelenleg félállapotban van. így láthatják önök is Zámbori Ferenc városi főmérnök vezetésével a városnézés során. Nem akarom elvenni a kenyerét, csak azt mondom el, hogy az átgondolt tömbrekonstrukció során korábbi magánterületek, udvarok és hátsóudvarok „sufnijai" esnek áldozatul, lesznek közterületté, sétálóudvarrá. Terveink szerint ezen újonnan szerzett területek közösségi célt, elsőként nyilván a turisták, a felüdülést keresők érdekét szolgálják majd a felépítendő létesítményekkel. Úgy mint: ajándékbolt, büfé, újságos, virágárus, kerthelyiség, parkocska, játszótér, szobrok, térplasztikák, díszkutak stb. Minden, ami a látogatót a zsúfol tu teáról a tömbbelsőbe hívja. A kialakuló belforgalom később kezdete lehet a gyalogos belvárosnak. Mindez a város merőben új vetületét, az udvart, árkádot, néha vakablakot és a tűzfalakat is megmutatja, különös bensőséges hangulatot teremtve. Az első tömb mintegy 70 százalékos készületben van, máris az elképzeléseket igazolja. A másik két tömb készülőfélben van, annak mutat valamit, aki nemcsak a dúlást, a romokat látja, de a helyreállítandó épületeket igazi pompájukban, a foghíjakra épülő modernet is, amely illeszkedni hivatott a régivel, de nem archaizál. Régi és új az egység nevében. Az elvet támasztja alá számos technológia, mellyel a régi házakban mai igényű lakások, modern üzletek alakulnak ki. Az öreg városrészből korábban menekült a lakosság, ma igény van a belvárosi lakásokra. A tervekben, részben a megvalósulásban szerepel az Eger patak melleti parti sétány, gyalogos túristaösvények, melyeken végigjárható a város minden érdekes pontja. Gyalogút a vár alatt, idegenforgalmi utcácska, panziókkal, kis boltokkal, vendéglőkkel.
