Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

E rendelet úgy intézkedett, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség az éves költségvetésben a műemlékek felújítására biztosított előirányzata terhére vissza nem térítendő támogatst nyújthat az állampolgárok tulajdonában álló és az eredeti rendeltetésüknek megfelelő célra használt, műemléki szempontból védett népi épületek fenntartásához. A támogatás két módját teremtette meg a jogszabály: — „éves fenntartási átalány" rendszeres folyósítása, ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a népi épület fenntartásáról, állandó jókarban tartásáról a műemléki hatósági előírásait kielégítő módon és folyamatosan gondoskodik, illetve - „eseti támogatás" nyújtása, ha a tulajdonos e nélkül nem tudná a népi épület fenntartására, állandó jókarban tartására vonatkozó kötelezettségét teljesíteni. A miniszteri utasítás az egyes népi épületekre rendszeresen folyósítható éves fenntartási átalány összegét műemlék esetében 3.000,— Ft-ban műemlékjellegű épület esetén 2.000,— Ft-ban városképi jelentőségű épület esetén 1.000,— Ft-ban az egyedül álló gazdasági épületek és használatban álló pincék esetében a műemléki védettség fokozatára tekintet nélkül 500,- Ft-ban határozta meg. A miniszteri utasítás úgy intézkedett, hogy az eseti támogatás összege a felhasznált építőanyag költségének erejéig terjedhet, de annak felső határa nem haladhatja meg a 25.000,— Ft-ot. Eseti támogatásként sajátos építőanyagot is lehet juttatni a tulajdonosnak, de sor kerülhet egyidejűleg pénz és anyag támogatásként való átadására is. A miniszteri utasítás meghatározta azokat a körülményeket is, amely lehetővé teszi a támogatás folyósítását. Ezek között a legfontosabb az, hogy a tulajdonosnak kötelezettséget kell vállalnia a szokásos, illetve a műemléki hatóság által elrendelt munkálatok elvégzésére és annak megtörténtét a tanácsnak igazolnia kell. 1971. második félévében hozzákezdtünk a támogatási rendszer bevezetésének előkészítéséhez. Ennek legfontosabb munkarésze a műemléki anyag bizottsági átvizsgálása volt. A népi műemléki revíziónál kiinduló alapnak vettük az 1968-ban elkészített két listát, mely a fenntartandó és a törölhető épületeket tartalmazta. E listákat azonban nem tekintettük véglegesen elfogadottnak, s ezért nemcsak a törlésre javasolt listát vizsgáltuk felül, hanem a fenntartásra kijelölt népi műemlékek listáját is. A revízióhoz felhasználtuk a távlati tervek felmérések anyagát, valamint az építésügyi hatóságok által 1971-ben elvégzett műemléki helyszíni felülvizsgálatok szemleíveinek adatait is. Mindezek egybevetése az érvényes, naprakész műemlékjegyzéki adatokkal zömében lehetővé tette az érdemi döntést. Olyan esetekben, amikor valamely objektumot illetően a bizottságnak kételye támadt, helyszíni szemlét tartottunk és e tapasztalatok mérlegelésével döntöttünk. A felülvizsgálat során többízben is a műemléki minősítés módosítására került sor, amikoris állást foglaltunk a tekintetben, hogy az adott objektum népi épületnek minősíthető-e, avagy a műemléki védettséget nem érintve nem kerülhet fel a népi műemlékek listájára. A felülvizsgálat megindításakor a népi műemlékek száma 1278 volt: - Műemlék 69 db - Műemlékjellegű 558 db - Városképi jelentőségű 651 db Összesen 1.278 db A védett népi műemléki állományon belül a ,,műemlék" minősítésű objektumok részaránya 5,3 %, a műemlékjellegű" épületeké 43,7 %, míg a „városképi jelentőségű" épületeké 50,9 %. A bizottság a felülvizsgálat során 393 védett népi épület törlésére tett javaslatot. A felülvizsgálat előtti adatokhoz viszonyítva 31 %-os törlésre került sor. A felülvizsgálat során 24 népi műemléki objektum műemléki minősítését változtattuk meg, mivel úgy találtuk, hogy értékkategóriába sorolásuk nem megfelelő. A felülvizsgálat módot adott arra is, hogy megvizsgáljuk a védelemre érdemesnek ítélt épületek nem maradtak-e ki védelmi körünkből. Ennek eredményeképpen főleg az idegenforgalmilag legexponáltabb területeken műemléki felvételre került sor, mely 123 népi műemléki objektumot érintett. A felülvizsgálat után figyelemmel a bekövetkezett törlésekre, védetté nyilvánításokra és átminősítésekre a népi műemléki állomány az alábbiak szerint alakult: — Műemlék 66 db — Műemlékjellegű 499 db — Városképi jelentőségű 443 db Összesen: 1.008 db