Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

Az összes népi műemléki állomány 6,5 %-a „műemlék", 49,5 %-a „műemlékjellegű", 44 %-a „városképi jelentőségű" minősítéssel bírt. A fenntartási rendszer bevezetése szempontjából igen lényeges kérdés a népi műemléki állomány szektorális megoszlása. Erre azért van szükség, mivel az állami és szövetkezeti tulajdonú, valamint az egyházi tulajdonú népi műemlékeknél fenntartási átalány és eseti támogatás nem folyósítható, azt csupán a személyi tulajdonban lévő épületek tulajdonosai vehetik igénybe. A népi műemléki állomány szektorális megoszlása az alábbi volt: — állami és szövetkezeti tulajdonban 141 db — egyházi tulajdonban 79 db — személyi tulajdonban 788 db Összesen: 1.008 db Az adatokból kitűnik, hogy a népi műemléki állomány 14 %-a állami és szövetkezeti tulajdonú, 7,8 %-a az egyház tulajdonában, míg 78,2 %-a személyi tulajdonban állt. Örvendetes, hogy míg a népi műemlékek állományán belül a műemlékek százalékos részesedése 6,5 %, és a műemlékjellegűeké 49,5 %, addig az állami tulajdonban lévő népi műemlékek aránya 24,1 %-ban „műemlék" minősítésű, 58,1 %-a ,,műemlékjellegű" minősítésű és csupán 17,8 %-a „városképi jelentőségű". Ez arra a helyes tendenciára mutat rá, hogy az állami tulajdonba vételre zömében a legértékesebb népi műemlékeknél került sor. A személyi tulajdonban lévő népi műemlékek állomány értékkategóriája szerinti megoszlása az alábbi volt: — Műemlék 15 db — Műemlékjellegű 3 75 db — Városképi jelentőségű 398 db Összesen: 788 db Az adatok értékelése során megállapítható, hogy a személyi tulajdonban lévő népi műemlékeknél mindössze 1,8 %, a ,,műemlék" minősítésű, a műemlékjellegű" épületek százalékos részesedése 47,7 %, a „városképi jelentőségű" épületeknél 50,5 %. A népi műemléki állomány 68,7 %-a lakóház, 13,2 %-a présház és pince, 5,4 %-a ipari objektum, 7,8 %-a egyházi objektum és 4,9 %-a önálló gazdasági épület. Az ipari objektumok 39 %-a szélmalom, 37 %-a vízimalom és 24 %-a egyéb ipari objektum, melyek között kovácsműhelyek, szárazmalmok, vágóhíd és bőrszárítóüzem is található. 1972. tavaszán véglegesítettük a személyi tulajdonú népi műemlékek megyei listáit, az egyes védett objektumokat nyilvántartási számmal láttuk el (I-XIX. és megyén belül 1-től, pl. Baranya megyei Nagydobsza, Fő u. 5.1/16) és minden tulajdonos, valamint az érdekelt helyi tanács részére kiküldtük a támogatásról szóló értesítést, s az igazolási lap nyomtatványt. 1973-ban azok részére, akik az 1972-ben már igénybe vették az anyagi támogatást, külön értesítéssel kiküldtük az igazolási lap nyomtatványt. Az akció kibontakoztatása érdekében minden érintett helyi tanácshoz megkeresést küldtünk ki, mellékelve a támogatást visszautasító tulajdonosok listáját és a kitöltendő kötelezettségvállaló nyilatkozatot, valamint az igazolási lapot — ismertetve az igénybevétel lehetőségét, és kérve az erről szóló értesítésnek a helyileg szokásos módon történő közhírré tételét. Az általunk a tanácsoknak megküldött „ÉRTESÍTÉS ' az alábbi: „A Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a lakosságot, hogy a műemléki védettség alatt álló népi épületek tulajdonosai 1973. évben is igénybevehetik épületük fenntartásához az állam anyagi támogatását. A támogatás összege műemlékeknél évenként 3.000,— Ft, műemlékjellegű épületeknél évenként 2.000,— Ft, városképi (faluképi) jelentőségű épületeknél évenként 1.000,— Ft, míg önálló gazdasági épületeknél és használatban álló pincéknél évenként 500,— Ft. A fenntartási kötelezettség vállalása és az anyagi támogatás igénybevétele a tulajdonosnak az épülettel való rendelkezési jogát nem érinti. A vissza nem térítendő anyagi támogatásról a tulajdonos nem köteles elszámolni, annak fejében csupán a szokásos karbantartási munkákat kell elvégezni. Azok a tulajdonosok, akik a támogatásra igényt tartanak a Tanács Végrehajtó Bizottságának Szakigazgatási Szervénél kézhez kaphatják a kötelezettségvállaló nyilatkozatot és a szokásos karbantartási munkák elvégzésének igazolására szolgáló nyomtatványt. A kitöltött és aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozatot az Országos Műemléki Felügyelőséghez (1250 Budapest, Pf. 6.) kell megküldeni.