Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

1968-ban újabb konkrét intézkedést tettünk a népi műemlékek megmentésére. Elvünk az volt, hogy legértékesebb emlékanyag megmentése és védelmük hatékonyabbá tétele érdekében csökkentenünk kell a védett épületek számát, főleg azokét, amelyek kevésbé értékesek, vagy műszaki állapotuk annyira leromlott, hogy helyreállításukra már nincs lehetőség, illetőleg amelyeknél a felhasználás nem biztosítható, mivel nincs helyi igény hasznosításukra, s a centrumoktól távol esve idegenforgalmi hasznosításukra nincs lehetőség. A revízió végrehajtásához nemcsak a Felügyelőség szakembereit, hanem az egyéb területeken dolgozó népi műemléki kérdésekkel foglalkozó szaktekintélyeket is igénybe vettük, s a javaslataikat mérlegelve két listát készítettünk. Az egyikben azok az épületek szerepeltek, amelyeknek fenntartását kívánatosnak tartottuk, míg a másikban azok, amelyeknél a felmérés és a dokumentálás birtokában a műemléki védettség törlésére lehetőséget láttunk. Az 1968-ban elkészített népi műemléki felülvizsgálati anyagban 1672 népi műemlékkel számoltunk. Ebből a fenntartandó népi műemlékek listáján 843 szerepelt, míg a törlendőnek minősített listán 829 épület. 1968-ban olyan intézkedési tervet készítettünk el, mely számolva fenti koncepció elfogadásával kereste a megmentés reális útjait. Elképzeléseinket az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium jóváhagyta, s ennek birtokában olyan komplex munkabizottságot hoztunk létre, mely a műemléki kérdések mellett a jogi, közgazdasági és pénzügyi problémákkal is behatóan foglalkozni tudott. A távlati tervi felmérés eredményeképpen, valamint a népi műemlékeknél időközben bekövetkezett változásokat — törlések és felvételek — figyelembe véve 1969-ben 933 fenntartandó népi műemléki objektummal számoltunk, amelyeknél a tulajdonviszonyok alapján az alábbi jellemző adatokat találtuk: állami és szövetkezeti tulajdonban 86 egyházi tulajdonban 51 személyi tulajdonban 796 összesen: 933 Az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő 86 népi építészeti emlékeknél, — mivel azok fenntartása a kezelőszervek feladata és ahhoz szükség esetén az OMF költségvetése terhére anyagi támogatást nyújthat - külön költségkihatással nem számoltunk. Az egyházi tulajdonban lévő 51 népi építészeti emlék fenntartásával, mivel a feladat az egyházi szervekre hárul, a szükség esetén ahhoz az OMF költségvetése terhére támogatást is adhat, ugyancsak nem számoltunk. A felmérés során figyelembe vettük, hogy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménybe, valamint a regionális szabadtéri gyűjteményekbe mintegy 120 védett objektum kerül beszállításra, ezért a felmérés során ennek külön költségkihatásával sem kalkuláltunk. Az anyag tételes felmérése, helyi ismereteink, az idegenforgalmi igények, valamint a fenntartási szándék mérlegelésével megállapítottuk, hogy mintegy 500 népi építészeti emlék eredeti célú hasznosítására a tulajdonosok vállalkoznak, ha a fenntartás költségeihez támogatást kapnak, illetőleg a műemléki hatóság a belső átalakítást, korszerűsítést engedélyezi. Felmérésünk során megállapítottuk azt is, hogy mintegy 200 népi épület megmentésére csak akkor van lehetőség, ha azokat állami tulajdonba vesszük és új közületi célra hasznosítjuk. Előterjesztésünk alapján az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium Miniszteri Értekezlete is megtárgyalta a népi műemlékek hatékonyabb védelme érdekében teendő intézkedések tervét. Ezen belül elfogadta azt a javaslatot, hogy az OMF-nek felül kell vizsgálnia a népi műemlékek állományát és azokat a ,,helyszínen fenntartható", „skanzenbe vihető", illetőleg a „védettség alól mentesítendő" kategóriákba kell sorolni. A Miniszteri Értekezlet elfogadta azt a javaslatunkat is, hogy a népi műemlékek fenntartását állami támogatással kell segíteni, ezen belül vissza nem térítendő évi rendszeres, normalizált tételű „fenntartási átalány" folyósítandó a tulajdonosok részére, ha kötelezettséget vállalnak arra, hogy a népi műemlékek fenntartásáról, állandó jókarban tartásáról a műemléki hatóság előírásait kielégítő módon és folyamatosan gondoskodnak, illetve vissza nem térítendő „eseti támogatást" kell biztosítani a tulajdonosok részére, ha a fenntartási, jókarban tartási kötelezettségüket e nélkül nem tudnák teljesíteni. II. Az anyagi támogatási rendszer megteremtése és bevezetése A Miniszteri Értekezlet határozatai alapján tárgyalásokat kezdtünk az érdekelt minisztériumokkal — Pénzügy Minisztérium, Művelődésügyi Minisztérium, Igazságügy Minisztérium, Minisztertanács Tanácsi Hivatala - és ennek eredményeképpen az építésügyi és városfejlesztési miniszter kiadta a műemlékvédelem alatt álló népi épületek fenntartásának támogatásáról intézkedő 16/1971. (Ép. Ért. 20.) ÉVM számú utasítást.