Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Nicos Moutsopoulos: A hagyományos települések felélesztésének sajátos problémái Görögországban

Ugyanakkor nem időzök az ismeretek összegyűjtésére szolgáló eljárásoknál és módszereknél, ajelenlegj helyzet jegyzékbevételénél, a műemlékek és épületek megjelölésénél és osztályozásánál. Az ismérvek vidékenként változhatnak, de az alkalmazott módszer mindig ugyanaz. Megpróbáltunk — nem tudom hogy sikerült-e — különös gondot fordítani annak a speciális stílusnak a rögzítésére és bemutatására, amely hangsúlyozza az épületek homlokzatát és jellemzi a településeket, annál is inkább, mivel különböző kulturális és történelmi egységekhez tartozik. Ez az erőfeszítés megsokszorozza a munkát. A tanulmányok első fázisának során elsősorban a vidék gazdasági fejlődését figyelembevéve hoztunk határozatokat, nevezetesen; hogyan kapcsolódik a város vagy a település a legszélesebb értelemben vett vidék speciális fejlesztésének tervébe. A közlekedés problémája, néhány szanálásra vonatkozó javaslat ismert kérdések, amelyet minden történeti település esetében hasonlóan alkalmaznak és amelyek kapcsolatban vannak a városiasodás vagy a területrendezés ismert fejezeteivel. A történelmi adottságok realista, speciális elemzésének következményei különleges jelentéssel bírnak a sok nehézséget megélt görög települések esetében és fontos elhatározásra bírtak úgy az újjáélesztésre végül kiválasztott területek meghatározásában, mint az újjáélesztett történelmi területek negyedeire vonatkozó eljárási rendszer kialakításában, valamint azon területek vonatkozásában, amelyek a közelmúltban történő terjeszkedések határán találhatók, vagy menthetetlenül megsérült területek, mint pl. Rethimno vagy Szaloniki felső városa. (Ano Poli). A tanulmánynak ebben a tudományos részében ugyanúgy, mint az új felhasználás kiválasztásában és az újjáélesztett központokba illesztendő szolgáltatások meghatározásában a tudósra igen nagyszámú döntési kötelezettség hárul. Ez a felelősség annál fontosabb akkor, amikor valamennyi lakos akaratának ellenőrzése nem lehetséges, vagy amikor ezek nem esnek egybe az elhatározások kiválasztásával. Bizonyos esetekben a rosszul informált lakosok szembeszegülnek, mivel úgy gondolják, hogy a történelmi mag vagy településük konzerválása a tulajdonos számára szerencsétlennek bizonyul. Ezekben az esetekben elsősorban az építkezés érvényes magasságának korlátozásától félnek, az általános építkezési szabályzat bizonyos előírásaink folytán, amely a város vagy a település modem részében van érvényben, és tény, hogy ez a félelem megalapozott, mivel egy történelmi épület esetében kizárt további emeletráépítés. Mindig arról ábrándoztak, hogy lerombolják az örökölt hagyományos, öreg házat, amelynek felépítését általában egy ismeretlen vállakozóra bízták, miután annak a tulajdon százalékaránynak a nagyságán alkudoztak, amelyet az építkezés fejében telekként adtak és kevésbé érdekelte őket az építmény minősége, a belső elrendezés és egyéb életkörülmények. Ez a kérdés különösen összetett és nem tartozik hatáskörünkbe. Mégis aláhúzzuk, hiszen országunkban az újjáélesztési tervek felfüggesztésének egyik legfontosabb összetevőjét adja. Lehetetlen elképzelni egy vidék másfajta építési módját, anélkül, hogy a vállalkozó közbelépne az építkezés fejében ellenszolgáltatásul adott telek birtokhányada nélkül, amely 3 emelet építése esetében a telek kb. 30%-át jelenti. Természetesen a lakosok nem mindig felelősek e téves magatartásért. A tanulmányok különböző esetében a területek karbantartási állapotának függvényeként születtek az elhatározások, azaz a terület lakóközpontjának leromboltsági állapota és az érdekes, eredeti építmények sűrűségének viszonylatában. Rethimno ó-városában különböző helyen számos elem maradt megőrzött állapotban ahhoz, hogy az építési területeket restaurálják, de befejezhettük volna azoknak az adatoknak az alapján is, amelyeket a velencei fennhatóság idejéből összegyűjtöttünk. Más fontos probléma jelentkezett azoknál a vidékeknél, amelyek jó állapotban maradtak fenn, de a város különböző történeti korszakai során jelentős továbbépítéseket éltek meg. Alapépítményükben velencei elemeket őriztek meg, ugyanúgy mint a földszinti termekben, míg a felső emeleten vegyes elemeket — velencei és török - mutattak vagy egyszerűen könnyű és kiugró faelemeket a török korból. A rendszeres feltárások és kutatások folytatásaként elhatároztuk, hogy a kezdeti formák restaurálását csak a történelmi építmények esetében végezzük el. Ami viszont az épített egységet jelenti, úgy hagytuk meg a homlokzatokat, ahogy a különböző korok egymásraépülése azt ránkhagyta. A város maga is megélt és kialakított történelmi emlékeket, miközben állandó megújuló társadalmi tapasztalatai voltak a ráépítésekkel, a fejlődésekkel és a szüntelen átalakulásokkal, mint ez érvényes minden élő szervezetre. A város életét számos építészeti elem hozzáadása befolyásolta szociális szempontból ugyanúgy, mint a laografikusan és topominikusan. Ezekben az esetekben nem az élő részek eltávolítása a cél, annak érdekében, hogy egy kétséges már elfelejtett kezdeti stílust helyreállítsunk, mint ahogy ez általában történt. Az esetek nagy részében szintén lehetetlen volt, hogy papíron rögzítsük a velencei építészeti kor régi szerkezetét. Egyeseket soha nem fejeztek be, mások a terület átalakítása során is módosításokat szenvedtek el. Ugyanakkor ebből a szempontból érdemes megemlíteni valamint, ami különösen meglepett bennünket. A híres velencei levéltárakban felfedezett urbanisztikai elemek összehasonlító tanulmánya, amelyek illusztrálták a meglévő stílus és Rethonos fejlődését úgy, ahogy a felmérés során megismertük, sőt még a javaslatokat is, azaz a megvalósítási formákat. Ez a kérdés egy újabb külön tanulmány tárgyát képezheti. De térjünk vissza az építmények elváltoztatott homlokzatának kérdéséhez. Bizonyos esetekben az építmény a különböző hozzáadások során igen érdekessé vált. Néha végső formája hosszú ideig szolgált lakói számára és megfelel a jelenlegiek szükségleteinek is. )