A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

Hasonlóképp oldottuk meg a belső várpalota kapujához felvezető 18,5 m hosszú, 4, 70 m széles több mint félszáz fokból álló "királylépcső" és a csatlakozó 5 1/2 na hosszú lépcsőpihenő rekonstrukcióját is. A 15 cm vékonyitott vb. lemez kiegészítésben az eredeti helyen megmaradhattak a régi 17,5x45 cm méretű lépcső kőfokdarabok. Csak a lépcsőfokok és a tartóbordák Kiegészítésével megoldott rekonst­rukció módot adott arra, hogy a lépcső alatt jelentős tér alakuljon ki, ahol nemcsak a konzervált romo­kat, hanem a rekonstrukció módszerét, a régi és az uj kiegészítés viszonyát, jellegét stb. Is jól meg­figyelhetjük. Miután a diósgyőri várrom kiegészítésének mértéke nem engedte meg a szabadlépcsők és az eme­leti körfolyosó rekonstrukciós kiegészítését, más megoldáshoz kellett folyamodnunk, hogy feljuthassunk a tornyok emeletszintjére. A végleges, az eredeti hatást keltő vasbeton megoldás ellentétjeként, de ha­sonlóan korszerű anyag-eljárás alkalmazásával itt is ideiglenes, az utólagos hatást nyújtó csővázas sze­relt fokú - a repülőtéri lépcsőkre utaló - lépcsőkarokat toltunk a tornyokhoz, mégpedig a vár derékszögű rendszerében tudatosan átlósan elhelyezve. Mint az elmondottakból kitűnik, a lépcsőknél ugyan a hely­zethez igazodó, eltérő megoldásokra kényszerültünk, de szeretnénk remélni, hogy az ellentétes kiala­kítások legalább elveikben, módszereikben ezért egységesek. Helyreállítási e lvek - módszerek A vár helyreállításánál, berendezésénél és felszerelésénél tervezési elveinket amennyire csak lehetett, Igyekeztünk következetesen érvényesíteni, sőt belső összefüggéseket, például mér et koordinációt stb. al­kalmazni. A középkori épitkezésnél alkalmazott " láb" és a mai méter = 3 láb = 3x33,3 cm = 100 cm alap­ján a 33,3 cm egységet és ennek törtrészeit használtuk mértékegységként. Igy pl. a lelettárolásra fel­használt 360 db üvegdoboz homlokmérete 33,3x33,3 cm. Ilyen méretűek az uj kőkeretek, a lépcsőbelépők hossza stb. Tudatosan törekedtünk arra, hogy a tudományos kutatás eredményeit, megállapításait ter­vezési, helyreállítási munkánkban is hasznosítsuk. A "Diós-Győr" szó értelmezése A Diósgyőr sző etimológiája két történelmi tényről árulkodik. A Győr szó gyűrűt, a Diós diófákkal beül­tetett területet jelent. Mindkét tény ma is jól látható. A Bányabükk-hegy lábánál levő vár egy kúpalakú dombra, egy mészkőből álló "sasbércre" épült. A külső vár, ha sokszögben lesarkítva Is, de lényegében ma Is követi a körkörös dombot, amely körül a vizesárok gyűrűt képez. Ezen tul pedig mindenütt diófa az uralkodó fafajta. A kutatás azonban ennél messzebb-mélyebbre jutott. A mai négyzetes várpalotarom terepszintje alatt, sőt néhány részletében magában az építményben szinte folyamatosan feltárta a domb természetes alakját követő korábbi gyürü­alaku nemzetségi várat. Talán sehol az országban nem jelentkezik ilyen nyilvánvalóan az a minőségi változás, ami az épí­tészettörténetben agyürüvárat történelmileg felváltó négyzetes várpalota minőségi változásával végbe­ment. Két vonatkozásban is: először Diósgyőr sohasem volt Esztergomhoz, Budához stb. hasonló épit-

Next

/
Thumbnails
Contents