A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

ményről-épitményre halmozódó nőtt vár, hanem minden fázisában egységesen tervezett, létrehozott épitményegyüttes. Másodszor már maguk a tervszerű építkezések, de különösen a minőségi változás olyan felhalmozott hatalmi gazdasági lehetőség birtokában és olyan nagyságrendű igénykülönbség ösztönzésére valósult meg, ami szinte ritkaság. A kutatás ugyanis azt igazolta, hogy már az ország második méltóságáig emelkedő Ernye család körkörös alaprajzú nemzetségi vára is egy nagyvonalú elgondolás egységes megvalósítása volt, amikor ez a vár az Árpádház kihalta után a nemzetközi dinasztikus kapcsolatokkal rendelkező Anjou királyok kezébe került. A lengyel-magyar perszonálunióra törekvő nagyhatalmi törekvés keretében tudatosan lebontották a még jó állapotú, használható, de európai szemmel már korszerűtlen építményt. Vagyis azAjnouház megengedte magának, hogy az anyagilag még nem, de számunkra már erkölcsileg elavult gyürüvárat földig lebontsa k és helyére egy minőségileg uj, nagyszabású, négyzetes királyi várpalotát épitsenek. Ha már e téma részletezésébe belementünk, talán nem érdektelen arra is rámutatni, hogy a XIV. század végének történelmi állapotában még a királyi hatalom és európai szellem sem volt elégséges, hogy a kör négyszögesítését következetesen meg lehessen vagy kelljen valósítani. Mert ugyan a belső várpalota mai négyzetes négysaroktornyos uralkodó tömbbé magasodott, de a külső vár és a vizesárok még igazodva a várdomb természetes alakzatához, csak a gyűrűkhöz közelálló sokszögű erődrendszerré épült ki. Ennek a példamutató, de történelmileg meghatározott állapotnak a tényét és szellemét, a helyreállítás során is igyekeztünk megőrizni, bemutatni, sőt utalni rá. A történelmileg egymásrarétegződött belső vár kettős alaprajzi konfigurációja a vártornyokból a valóságban is jól szemlélhető. A gyürüvár 1 1/2 m széles falvonulatának kihangsúlyozására a kőfal habarc shézagait sötétre festettük. A tornyokból ugyancsak jól áttekinthető a külső vár és a vizesárok sokszögű gyűrűje. Hogy e felismerésekre miképp próbáltunk utalni, azt egy asztal példáján próbálnánk érzékeltetni. Lehet, hogy ez az utalás kisszerűnek tűnhet, de talán több mindenre is rámutathat. A DK-i torony I. emeleti helyisége volt az egyetlen viszonylag még történeti értékében helyreállítható tér, ahol a szájhagyomány szerint 1361-ben a turini békét ratifikálták, amelyben a legyőzött Velencei Köztársaság függősége jeléül kötelezte magát, hogy minden vasár- és ünnepnapon felvonja a magyar Anjou király liliomos lobogóját a Szent Márk téri zászlórudra. A hasznosítási program szerint e négyzetes helyiség közepére egy reprezentatív asztalt kellett tervezni. Ezt a 2 méter átmérőjű, a vizesárok feltárásakor szükségből kivágott diófából készült asztalt köralakura formáltuk. A négyzetes tér közepén tehát egy " Diósgyőrt" jelképező asztal áll. Mint jeleztük, a nemzetségi vár kőfalainak habarcshézagait sötétre színeztük. A diósgyőri vár helyreállításánál, a színválasztásban Is igyekeztünk lehetőleg következetesek maradni. A színekkel is tartalmakat jelezni, az eredeti anyagszineket, színezéseket megőrizni és az uj kiegészítések, hozzátétek semleges szürke színeivel is kihangsúlyozni. Az összes kiegészítésnél alkalmazott bazaltzuzalékos adalékanyagú beton nyers természetes szürke szinében jelentkezik, mint ahogy az uj csőkorlátokat és vaslemezzel burkolt ajtókat is homokszórásos szürke színre mázoltuk. A tornyok tetejéről a vár szinte épitészeti alaprajzként tekinthető át. Fontosnak tartottuk, hogy a látogatót segitsük eligazodni e történelmileg egymásra halmozott, összefonódott rendszerben. Ehhez a szineket hivtuk segítségül. Az egykor fedett összes helyiségben megőriztük, kiegészítettük a téglapadlókat, ül. vörös salakburkolattal pótoltuk. Ugyanakkor az összes egykor szabad térfelületet - udvarokat - szürke bazaltzuza-