A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Őrsi Károly: Történeti kertek, parkok rekonstrukciója

Semmi olyan növényi és épitészeti átalakítást nem szabad megengedni, amely ellentétes az eredeti kertkompoziciőval. (Még bizonyos közkívánatnak is ellen kell állni.) Szükséges, hogy a történeti kerteket a város és területrendezési terveknél figyelembe vegyék azért, hogy elkerüljék: - a nagy közutak, - a repülőterek, - a nagy talaj munka k, amelyek megváltoztatják a talajréteget, vízgazdálkodást, tájat, - az ipari zónák, amelyek a levegő, a viz és a talaj szennyeződésének forrásai, és amelyek a növényzetet is fenyegetik, - a föld feletti és a föld alatti gépkocsiparkirozó helyek. A történeti kerteknek a városrendezési tervekben védő, zöld sávot kell biztositani, a hely természetének megfelelő hangulatot tiszteletben kell tartani. Ezek számunkra is mértékadó szempontok kell, hogy legyenek. A külföldön jártak előtt teljesen természetes, hogy Versaillesben, Drezdában, Schönbrunnban, Petrodrovecben, Salzburgban stb. reneszánsz, barokk kerteket látnak a kastélyok körül. Megcsodálják, elmesélik szépségét, és fel sem merül, hogy hasonló lehetőségek hazánkban is adottak. Nem tudják, hogy a magyar kertépítészet semmivel sem volt alábbvaló a középkor óta az előbb említett példáktól. Hogy hasonló elragadtatással méltatták külföldi utazók Zsigmond kir., Mátyás kir. budai, visegrádi palotáit, reneszánsz függőkertjeit. Bonfini irja Mátyás visegrádi palotájáról: "ugy kibővítette kertekkel, vadasokkal és halastavakkal ugy felszerelte, hogy az épületek kiválósága másokét felülmúlni látszik.... ... Van itt függőkért és csorgókut, amelyeket vörösmárvány és brozmedence é késit." FUggőkertjei európaszerte hiresek voltak." A palota legünnepélyibb részén a reneszánsz Ízlésnek megfelelően az épitészeti keret és a természet ölelkezett." Az alsó várkert kútja pedig "... térség közepén alabástromból készült csorgókut ... amelyet márványoszlopoktől tartott csarnok fog körül." A Firenze környéki palazzók pergolas kiképzését alkalmazták Itt Is. Hasonló elragadtatással Írnak nyéki kertjéről is. Hiresek voltak Estei Hippolyt (1417) ferraral herceg, esztergomi érsek egri kertjei. Sajnos az említett paloták és kertek a török háborúk idején megsemmisültek és csak a napjainkban megindult feltárások során kerültek napvilágra romjaik. (Visegrádon és Budán sikerült már eddig is több kut rekonstrukcióját elkészíteni és eredeti helyén bemutatni. ) A hódoltság után uj lendületet vett a kertkultúra. Clusius korának legnagyobb botanikusa (1526-1609) kapcsolatot tartott Battyány Boldizsárral és Szalónaki várkertje részére kerttervet is készitett. A XVII. századtól főúri kertek sokasága készült, amelyekről bővebb adataink is vannak. A nyugati határszélen Llppai György (1642-1666) hercegérsek pozsonyi kertje a leghiresebb. 1633 körül fejeződött be épitése. A kertben feltalálható volt mindaz,ami a korban szokásos. Narancsház, remeteség, halastó, mübarlang, szoborcsoportok, mozgó-zenélő figurák stb..." Hiresek Németujváron, Szalőnakon Batthyány Boldizsár kertjei. A reneszánsz kert hazánkban is elterjedt. Ábrázolások maradtak ránk Kismarton, Galánta, Kisfalud, Fehéregyháza, Lakompak, Vöröskő, Sárvár kertjeiről. Hires a pozsonyi Nádorkert, Bethlen Gábor