A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Őrsi Károly: Történeti kertek, parkok rekonstrukciója

függőkertjei Gyulafehérváron. Rákóczi György szenvedélyes kertész volt. A sárospataki várkert is hires szépségéről. A reneszánsz kerteket a XVIII. századtól francia-barokk kertekké alakitották. Szép kert készült Féltoronyban, Köpcsényben, Hotkócon, Gernyeszegen, Cseklészen, Pozsonyban hires Pá Iff y, Aspermont, Erdődy és Grassalkovich család kertjei (1759-67). Erdélyben tervező Luidor János (Feh ér egyháza, Zsibó), Királyfán Brünnig tervei szerint készült kert. Kismartonban (1754) Pölt Mátyás hercegi főkertész és Gervajq Louia készitett kertterveket. Fertődön Eszterházy Miklós épiti a "magyar verszáliát". A kertben található volt narancsház, Diana, Venus és Fortuna templomok, kinai ház, remeteség, báb­színház, vizesés, öt szökőkút, 92 szobor, operaház (karmestere Haydn), Hasonlóképpen igen szép kert volt Keszthelyen Festetich gróf kertje, de voltak barokk kertek - a mellékelt kertkimutatás szerint - máshol is. A tájképi kertek 1780-tól kezdtek épülni hazánkban. Kismartonban Charles Moreau francia épitész alakitja át a kertet a XIX. század első éveiben. Petri Bernhard a francia forradalom elől menekül és Sándor főherceg pártfogoltja. Az Ő tervei sze­rint készül Pesten az Orczy-kert és Hédervár, VedrŐd, Ráró (1794) kertjei. Talán legszebbek a tatai és a csákvári kert, de szép Dég, Alcsut, Margitsziget (Budapest) Tótmegyer, Keszthely, Malonya, Bettlér, Berkesz, Nemeskosztolány stb. kertjei, hogy csak a legjelentősebbeket emlitsük. A századfordulón a kertmüvészetet egyre inkább a mesterség váltja fel, a kertek értéke csökken. A II. világháború kastélyainkban, kastélykertjeinkben igen nagy károkat okozott, sok teljesen megsemmi­sült. E rövid történeti áttekintés után szeretnénk szólni arról, hogy hol tartunk ma. Jelentősebb kertjeinkről, ami állapotukról, használatukról, értékükről, tulajdonosaikról a mellé­kelt táblázaton adunk összefoglaló képet. Döntő változás, hogy 1945 után történelmi kertjeink állami tu­lajdonba kerültek. Ma már a kertvédelem tény, a műemléki törvény védi a történeti kerteket is. Az építésügyi mi­niszter 1/1967/1.31. ÉM. számú rendelete kimondja: a műemléki parkok a műemlékvédelem hatáskörébe tartoznak. A legújabb műemlékjegyzék külön jelzi a kert védelmét is. Természeti emlékeink védelmével, igy a történelmi kertek egy részének védelmével az Országos Természetvédelmi Hivatal is fogLalkozik, védi a természet tudományos és kulturális jelentőségű ritka, különleges tárgyait: ilyen területek, valamint jellegzetes tájrészek megőrzéséről és fenntartásáról külön­böző népgazdasági és kulturális értékek összehangolásával gondoskodik. Azonban, mint neve is mutatja, természetvédelemmel és nem esztétikai értékek elérése érdekében épitett kertek védelmével. A védett tájképi kertek nem mint kertépitési, kertművészeti alkotások védettek, 'hanem mind dendrológiai gyűjte­mények. Védett pl. Zirc dendrológiai kertje. Szeleste, Erdőtelek, Alcsut, Sárvár és Ká mon növénygyűjteménye, a fák, cserjék élő múzeumai is védettséget élveznek. Szép védett kert Pannonhalma kertje. Szerencsés esetként jő kezekben van a szigligeti alkotóház és a zsennyei alkotóház parkja, de sok igen értékes műemlék parkja gazdátlan, a meg nem értő emberek elpusztításaitól védetlen. A műemlékvédelem a kertépítészeten keresztül kapcsolódik a természetvédelemhez, az erdészet­hez, ezért a természetvédelmi és erdészeti hatóságokkal az együttműködés igen nagy jelentőségű. HÜ

Next

/
Thumbnails
Contents