A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

lékkai teritettük le, természetesen megfelelő csapadékelszivő, kötő, ágyazó szerkezetre felhordva, mint pl. a teniszpályáknál. A szinek szerepe tehát nem öncélú, nem valamiféle vélt szubjektiv, jól nézzen ki esztétikai-érzelmi célt akarnak kielégíteni. Tervezett feladatuk egyrészt az, hogy szürke semleges jellegükben engedjék érvényesülni a műemlék történelmi és természeti környezetének szines világát, a falazó kövek faktúráját, textúráját, a táj zöldjét, az ég kékjét és időjárástól változó káprázatát, másrészt az eredeti és az uj megkülönböztetése e térben és időben tájékozódás didaktikáját szolgálják. A várkörnyezet rendezé

se A diósgyőri várhoz mint a középkori világi központhoz csatlakozott a tőle 1 km-re fekvő magyar alapítású pálos kolostor egyházi és művelődési intézménye, valamint a kettő között elterülő diósgyőri falu a várjobbágyság lakóhelye. Miskolc-Diósgyőr rendezési terve mindezt szervesen be kivánja illeszteni a ma és a holnap településfejlesztési lehetőségébe. Néhány vonatkozásban erről a nagyobb összefüggésről is szeretnénk szólni. A közel 200 ezer lélekszámú Miskolc a főváros után az ország második legnagyobb városa. Bár kulturális öröksége mostoha, de hatalmas ipari bázissal rendelkezik és egyik legdinamikusabban fejlődő településünk. Az egyre gyorsuló nagyarányú fejlesztés különös élességgel veti fel a hely területfelhasználását és történeti értékeinek sorsát. Ma már nemcsak elvileg, de ahogy nap mint nap láthatjuk, gyakorlatilag is lehetséges, hogy az évi 4200 lakást termelő házgyár szinte egy évtized alatt lecserélheti a történelmi Miskolc teljes lakásállományát. Épp ezért különösen időszerű a város területén látható kevés, de annál értékesebb műemlék-együttesek, s köztük elsősorban Diósgyőr sorsa. Ezt az időszerűséget számunkra nem a házgyári lakótelepek egyhangúságától való félelem veti fel, hanem az a meggyőződés, hogy korszerű szocialista életünket csak az egyidejűleg modernül civilizált és az egyidejűleg értelmesen hagyománytisztelő kulturkörnyezet szimbiózisa viheti előre. Úgy véljük, hogy sem a házgyári tömeges lakásépítés, sem a csak ettől életképes várostörténeti érték nem fejlődhet egymástól függetlenül, mert szükségszerűen feltételezik egymást. Ezt huzza alá a környezetvédelem fokozódó Igénye, az egyre inkább valósággá váló, a társadalmi érdeklődés előterébe kerülő szabadidőkérdés is. Az átörökölt torzulások felszámolásával küzdő Miskolc belterületén á diósgyőri vár nagyszerű adottságai szinte kárpótlást nyújthatnak a XIX.-XX. századi indusztriálódás közben háttérbe szoritott természet és az eddig még méltóan ki nem fejlődött városi kultúra kiterljesltéséhez. Diósgyőr táji-történelmi értékei magukban és a mögötte fekvő festői Bükk hegység adottságaival különös értékek és lehetőségek, Diósgyőr múltjából mind ez ideig szerencsére több maradt meg, mint a puszta irott-Íratlan történelem. Az újkorban falusias szintre süllyedt és megrekedt Diósgyőr szinte érintetlenül mentette át a mába táji-topográfiai adottságait. Ezeket a természeti-történelmi értékeket talán ma még a 24. órában fel lehetne haszna In i egy egységes, értelmes, érdekes település karakter megőrzésére, a hajdani nagyszerű mult méltó folytatásaként egy magasabbrendü település kifejlesztésére. Tény, hogy az eddigi szerényebb lehetőségek és felismerések ellenére is Diósgyőr felszabadulás utáni fejlesztése e célkitűzés jegyében történt. Ez vezetett a diósgyőri vár müemlékhelyreállitásához, a történelmi terület védetté nyilvánításához, a csatlakozó "Pálos" kolostor feltárásához, a szomszédos uj városközpont és az 1970es évek elején átadott 2000 lakás felépítéséhez, a városrendezési tervek elkészítéséig.