A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

2 millió, mig a legnagyobb vidéki városban alig 200 ezer fő lakik) a legjelentősebb vidéki műemlék helyreállítások is már csak 1 milliós volumenben készülnek. E csoportba tartozik az ország második városában Miskolcon álló diósgyőri vár is, a gyakorló műemlékvédelem "kemény" vonalának talán legkövetkezetesebb példája. A diós

győri vár helyreállítása Az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) saját kutató, tervező, kivitelező apparátusával, valamint saját és városi tanácsi hitelből 1953 óta folyó munkával konzerválta és részlegesen kiegészítette a diósgyőri belső- és külső vár romjait. Két évtized alatt Diósgyőr holt műemlékéből élő kulturális centrum lett. Az 1958 óta működő Diósgyőri Vármúzeum intézménye szakavatott idegenvezetőkkel kalauzolja a látogatókat a műemlék palotaromjai, védelmi rendszerei, bástyái, kazamatái, falszorosai között, a helyreállított rondella vártörténeti múzeumában, vetítőtermében, a közel félmillió leletanyagot tartalmazó tanulmányi raktárakban és szervezi évről-évre a várudvar kulturális rendezvényeit, valamint a tornyok interieurjében a fogadásokat. A műemlék helyi jelentőségét, fejlesztési lehetőségét fokozza, hogy a szomszédságában összehangolt terv szerint 3000 lakásból álló szalagház épült fel és alapozzák a 60 000 lélekszámú kerület városközpontját. Az újjászületett, élettel megtöltött vár jó példa a köztulajdonban levő műemlékek sikeres hasznosítására. Ugyanakkor példa arra is, hogy sajátos műemléki állományunk, gyengébb kőminőségeink, klimatikus viszonyaink között milyen lehetőségeink nyílnak a védő-, értelmező-, a használható - teljes vagy részleges - kiegészítés mai megfogalmazására. A romhalmazzá vált diósgyőri várnál felvetett javaslatainkkal, terveinkkel arra törekedtünk, hogy a régészeti feltárás által előállt uj helyzetben a tönkremenéssel fenyegető kulturértékeket tudományos és műszaki igényességgel feldúsítsuk. Útkeresé

s Diósgyőr megoldásához A műemléki elvek tisztázása és a végleges helyreállítási mód keresése közben egy nagyszabású kiépitési javaslat gondolatát vetettük fel. A javaslat a vár elméleti rekonstrukciójának acélból és üvegből tervezett eredeti nagyságú 1:1 léptákü modelljét tartalmazta. Az ötletterv a vár eredeti tömegének, összes padlósikjának visszaállításával és az egyidejűleg helyreállított rom együtteséből egy 5000 m

2 hasznos alapéi • , területű, 33 000 m-es epitmenyt, egy múzeumnak, kiállítási csarnoknak hasznosítható védőépitményt kívánt kialakítani. A javasolt megoldás egy üvegcsarnokba foglalt rom, egy egyidejűleg ódon műemléki és egyidejűleg modern mai kiállitási pavilon összképét mutatta. Az időverte kőfelületek súlyos anyagával szemben az acél, az üveg légiessége, mint a régit és az ujat, még szembeötlőbben érzékelhető, egymás hatását fokozó ellentétpár jelentkezett. A javaslat léptékétől, nagyságrendjétől, szemléletének bátorságától a szakterületek felélénkülését és egymás jobb megértésén keresztül a műemléki ügy támogatását reméltük. Magunk előtt láttuk a hegyek zöld hátteréből kirajzolódó rom színes kőfalmaradványait, ahogy a csillogó átlátszó üvegmezők összekötik, és kivilágitott esti képét, ahogy a romok csipkés sziluettjét az üveg és az átlátszó tetőfelületek fényfüggönye kitölti. A fentieken kivül szerettük volna, ha Miskolc város