A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

hiányzó múzeum és kiállítási épületére szánt összegből nemcsak az uj épületkiegészités, hanem a vár­rom védelme hasznosítása is megvalósulna. Bár a javaslat kidolgozását az ötvenes évek nem válthatták valóra, a gondolatok részeredményeit át lehetett menteni a Diósgyőrben végül is megvalósított romkon­zerválási és részleges kiépitésnél. A helyreállítás megoldása Az OMF kitartó aprólékos munkával konzerválta a diósgyőri vár romjait; eredeti helyükre visszahelyez­te a kŐfaragványokat, a tornyok tátongó üres kürtőibe visszaboltozta a födémeket, kiegészítette a nyílás­kereteket, járhatóvá tette a tornyok tetejét és gyllokfolyosőit, hogy a látogatók felülnézetből is áttekint­hessék a várat, valamint a környezet panorámáját. A várrom belsejében 23 helyiséget sikerült helyreállí­tani. A műemlék idegenforgalmi hasznosítására, a kiállitási helyiségek berendezésére és üzemeltetésére kiépült a vár teljes közművesítése: vízellátása, csatornázása, elektromos vezetékrendszer és telefon­hálózata. Müemlékhelyreállltási módszerünk jelentős eredményének tartjuk, hogy a nagyarányú gépészeti munkát sikerült a korszerűség, a funkció tiszteletbentartásával a műemlék sérelme nélkül megvalósí­tani. A diósgyőri várrom állagmegóvása lényegében elkészült. A nagy kiterjedésű rommező összképé­ből 4 magas torony emelkedik ki és a nyers kőfalainak, csupasz szikláinak tömege fehérlik a zöld tájban. Ehhez az Összképhez illeszkedve jelennek meg a nyers vasbeton szerkezetekkel megoldott rekonstruk­ciók: a toronylépcsők és kijárati felépítmények, a királylépcső, a kápolna és a bejárati sedillla-sor, az udvari árkád, a több kisebb-nagyobb épitészeti egység és a rondella. A rondella E rekonstrukciós védő kiegészítés megoldását és elveit a rondella példáján Ismertetnénk: A századok fo­lyamán felrobbantott, leomlott, föld alól kiásott 18 m átmérőjű rondella ma a falak, lőrések helyreállí­tása, a födémek, lépcsők rekonstruálása után látszatra a hajdani teljességben jelentkezik. De csak lát­szatra, mert a közel 4 m vastag fal romjait viszonylag vékony 15 cm vastag vasbeton héj hidalja át. A helyreállítás és kiegészítés megoldása a feltárt romok állapotából Indult ki, amelyet 3 részre lehetett osztani: 1. az ép alsó részre, ahol a fal teljes vastagságában megmaradt és kizárólag tatarozni kellett; 2. a középső részre, ahol csak a falmag maradt meg és ahol a hiányzó homlokfelületet müstoppolás­szerüen, eredeti anyagból kifalaztuk, mégpedig a régi és az uj felület határvonalát betoncsíkkal didak­tikusán jelezve; 3. a felső részre, ahol a fal teljesen hiányzott, illetve az egykori állapot hírmondójául mindössze a toronyfalon ragadt falkorona Ive és egyetlen lőnyilás helye maradt fenn. E felső részt, a csekély, de meghatározó támpontok alapján, a hiány és a hitelesség mérlegelésé­vel vasbeton héjszerkezettel "formailag"állítottuk helyre. A héj feladata ugy körülburkolni, összetartani és az időjárás viszontagságaitól megvédeni a romot, hogy közben a tömegkaraktert is rekonstruálja. A héj látszatra olyan, mint egy bunker és Így nemcsak a hajdani bástya látványát, de annak védelmi sze­repét Is asszociálja, mégpedig a vastag fal tényleges ellenálló képessége nélkül, amire ma már nincs szükség. Az egyidejűleg romos és kiegészített állapot látványa kétségtelenül problematikus lehet a mü-

Next

/
Thumbnails
Contents