A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dr. Barcza Géza: A területi védelemre vonatkozó műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok

Olyan esetekben, amikor az egyes települések jellegzetes részei, épitészeti együttesei, területi védelmet érdemelnek, de azok értéke nem éri el a műemléki jelentőségű területként védett területekét, a szükséges területi védelmet műemléki környezetté nyilvánitő határozat kiadásával biztosítjuk. Ennek előfeltétele minden esetben az, hogy az adott területen legyen olyan "műemlék" minősitésü építmény, melynek környezeteként a védett terület határozatilag kijelölhető. Ilyen módon védünk Budapesten 19 épitészeti együttest, köztük a Népköztársaság útját, a Hősök terét, a Batthyány teret, a Corvin teret, a Nemzeti Múzeum környékét stb. is. Hasonlóan határozatilag kijelölt műemléki környezetként kívánjuk megvédeni a műemléki jelentőségű területként nem védett városaink jellegzetes arculatát, karakterét is, amelynek elpusztítását, elrontását az utókor joggal kérné tőlünk számon. Műemléki jelentőségű területként védjük a műemlékileg kiemelkedő értékű együttesként előforduló emlékanyagunkat. A műemléki jelentőségű terület a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet - a terek és utcák vonalvezetése és beépítettsége - történelmi kialakulását, fejlődését bizonyltja. E területeken, településrészeken a műemlékek, a müemlékjellegü és a városképi jelentőségű épitmények nagyszámban együttesként fordulnak elő és jellegzetes városképet alkotnak, A műemléki jelentőségű területekmüemlékállományunk legértékesebb kincsei. Értéküket azis bizonyitja, hogy mindössze 21 településünk történeti város-falumagját védjük műemléki jelentőségű

1 területi minősítéssel. Műemléki jelentőségű területeink közül 16 városi és 5 falusias jellegű település. Műemléki jelentőségülterületként védjük a budai Várnegyed, Sopron, Pécs, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pápa, Sárospatak, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém, Szentendre, Kalocsa, Mosonmagyaróvár városok, Tihany, Szigliget, Hollókő, Csongrád (Halászfalu és Fertőrákos falusias jellegű határozatilag kijelölt településrészeit. A város műemléki jelentőségű

1 területek számát nem kívánjuk gyarapítani, a falusias jellegű településeknél további 4-5 együttes védetté nyilvánításával számolunk. A védelemre azonban csak olyan településeknél látunk reális lehetőséget, ahol azt az érték feltétlenül indokolja, s a védelem és a hasznosítás megvalósításáért az érdekelt helyi szervek is hajlandók áldozatot vállalni. Az 1/1967. (1.31.) ÉM számú) rendelet nemcsak az egyedileg védett építményeken végzendő munkálatokat vonja műemléki hatósági engedélyezés alá, hanem a műemléki környezetben és a műemléki jelentőségű területen belül történő|Uj építkezéseket is, mivel ezek alapvetően befolyásolhatják - ronthatják vagy javithatják - a műemlékek és a műemléki együttesek megjelenését, hatását. Ezen túl minden uj építkezés - műemléki jelentőségű, területen, illetve műemléki környezeten kivül is - érinthető elhelyezésével, tömegével, külső megjelenése folytán, valamely védett épitmény jellegét és művészeti megjelenését, ezért a jogszabály minden ilyen jellegű építkezést is műemléki hatósági engedélyezéshez köt. A jogszabály előirja, hogy a műemléki jelentőségű területen levő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon, a műemléki környezeten belül elhelyezkedő építményeket a műemlék hatásának érvényesülését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. A műemléki jelentőségű'területen és műemléki környezeten belül a műemléki hatóság hozzájárulásában foglalt előírások és kikötések alapján az épitésügyi hatóság elrendelheti: - az újonnan létesítendő épület elhelyezésének módját, magasságát, főpárkány magasságát; a tetőidom formáját, a tető-hajlás mértékét; a létesítendő szintek számát; a homlokzat formai meg-