A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)
Dr. Barcza Géza: A területi védelemre vonatkozó műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok
A müemlékvédelm a műemléki védettséget élvező épületek és más épitmények, továbbá területek épségének, sérthetetlenségének tevékeny megőrzése, oltalmazása céljából kifejtett céltudatos államigazgatási tevékenység. A műemlékvédelem az államigazgatási eljárásra megállapított jogszabályok keretei között folyik, alanyai az állampolgárok (személyek), jogi személyek, állami szervek, társadalmi vagy gazdasági szervezetek - gyűjtőnéven az ügyfelek -, amelyeknek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az eljárás tárgya érinti. Az államigazgatási eljárás során - az eljáró szerv az ügyfeleket érintő jogot vagy kötelezettséget állapit meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez. Az államigazgatási eljárás szabályalt az 1957. évi IV. törvény határozza meg. Az államigazgatási szervek hatáskörét mindig jogszabály állapítja meg, s abban meghatározásra kerül az adott ügyben elsőfokon eljáró hatóság. Minden olyan államigazgatási ügyben, amelyet jogszabály más államigazgatási szerv hatáskörébe nem utal, a tanácsi szervek jogosultak eljárni. Az államigazgatási szervek a hatáskörükbe utalt ügyekben illetékességi (működési) területükön intézkednek. Az államigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kezdeményezésére indul meg. Az eljáró államigazgatási szerv kötelezettsége a tényállás tisztázását követően - általában a kérelem előterjesztésétől számitott 30 napon belül - az érdemi határozat meghozatala. A határozatot az ügyfelekkel Írásban kell közölni, s ellene - a határozat közlésétől számitott 15 napon belül - mindazok fellebbezéssel élhetnek, akiknek jogát a határozat sérti. A másodfokú államigazgatási szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot 30 napon belül elbírálja, s azt helybenhagyhatja, mégse m misitheti vagy megváltoztathatja. A jogerőssé vált határozat végrehajtható, ellene nincs helye fellebbezésnek, de halasztó hatállyal nem biró panasz nyújtható be. Az államigazgatási eljárásról intézkedő 1957. évi IV. törvény eljárási, ügyintézési vonatkozásban a műemlékvédelem mögöttes jogszabálya, vagyis minden olyan eljárási kérdésben, melyről a műemlékvédelmi jogszabályok nem intézkednek, ezeket az alapvető rendelkezéseket kell alkalmazni. Az építésügyről intézkedő 1964. évi III. törvény a műemlékvédelmet - kulturális jellege megtartásával - az építésügyi igazgatás körébe tartozó tevékenységnek minősiti, vagyis azt az államigazgatási rendszeren belül az építésügyi igazgatás ágában helyezi el, mivel a védelem a leghatásosabban a területrendezési- és fejlesztési, valamint az építésügyi hatósági - engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési feladatok teljesítése során oldható meg. Az 1964. évi III. törvény egyik végrehajtási miniszteri jogszabálya a műemlékvédelemről Intézkedő 1/1967. (1.31.) EM számú rendelet. Ez a jogszabály a műemlékvédelem területén eljáró államigazgatási szervként az építésügyi és városfejlesztési minisztert, illetőleg jogkörében eljárva a műemléki hatóságot - az Országos Műemléki Felügyelőséget és a Budapesti Műemléki Felügyelőséget - jelöli meg. A két műemléki hatóság illetékességi (működési) területéről más jogszabályok Intézkednek azzal, hogy Budapest főváros területén a Budapesti Műemléki Felügyelőség, az ország egyéb területén az Országos Műemléki Felügyelőség bir jogkörrel, s az Országos Műemléki Felügyelőség ellátja a Budapesti Műemléki Felügyelőség szakmai irányítását és felügyeletét is.
