A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Sedlmayr János: Az egri vár helyreállítása

lagosak. Mivel az Országos Műemléki Felügyelőség mélyépítési, talajmechanikai, hidrológiai stb. szakemberekkel nem rendelkezik és természetesen ilyen munkákban járatos kivitelező részlege sincs, a külső várfalak helyreállítását nem vállalhatta. E munkák egyébként is számos egyéb előkészitő (kisajátítási, lakáskiüritési, bontási) feladatok elvégzése után kezdhetők, ezért az összetett és összehangolt munkát igénylő várfalhelyre állítást a Megyei Tanács készítteti. Az OMF csupán konzultálja, illetőleg hatósági szerepkörében segíti e műszaki tevékenységet. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a földdel erősen terhelt várfalak állékonysági vizsgálata is igen nehéz feladat. Tulajdonképpen egy falszakasz biztonságos ellenőrzése csak óriási feltárási munkával lenne megoldható, hogy az összes szükséges adatokat megismerjük: a fal vastagságát (esetleg lépcsőzését), az alapozási viszonyokat (vízszintes felületre vagy kifelé lejtő sziklára építették), a falat terhelő föld rétegződését és a betöltések kohézióját, ismeretlen földalatti falakat, vízviszonyokat stb. Fúrásokkal, megfelelő tapasztalattal természetesen sok minden megismerhető, de végső fokon állandóan fennáll a veszély, hogy ismeretlen tényezők következtében egy-egy falszakasz kibillenhet. Ilyen, előre nem látott okok miatt omlott le a Vár déli külső várfalának egy kisebb szakasza, valamint 1976-ban a tűrhető állagúnak tartott Dobó-bástya. Ez utóbbinál mintegy 20 ezer köbméter falazat billent meg, amelyet az életveszély megszüntetése miatt le kellett bontani. A falak vizsgálata, a vízviszonyok kiismerése, a föld alatti pincék és üregek fokozatos kitömése megindult. A vár helyreállításának koncepciójához tartozik a váralji telkek rendezése, illetőleg az itt állő építmények helyreállítása és felhasználása. Már közel 10 éve elfogadott az, hogy a vár igazi határvonala nem a várfalakhoz igazodik, hanem az alatta levő beépítés is hozzátartozik. A várfalakat nemcsak a hátsó földkitöltés, hanem a későbbi gyengítések is veszélyeztetik. A falak tövében lakók már több évszázad óta különböző járatokat, pincéket fúrtak a falak alá és ezt sem megakadályozni, sem ellenőrizni nem lehetett. Épp ezért határozták el, hogy a falakon kivül mintegy 6-10 m széles, úgynevezett műszaki védősávot kell kialakítani, amely mint közös zöldterület tartandó fenn. Ez a sáv lehetőséget ad a várfalak ellenőrzésére, helyreállításukra és fokozatos javításukra. A várfal alatt csak olyan pince, illetőleg üreg hagyható, amelyet a szakértők vizsgálata veszélytelennek tart. A váralji beépítés rendeltetését is módosítani kívánjuk. Ezideig ezek kizárólag lakóépületek voltak, nagyobbára egészségtelen lakásokkal. Ehelyett - főként a vár bejárata közelében - a Dobó utcában kisvendéglőket, közönséget kiszolgáló egyéb intézményt kell behelyezni. E módosítások révén a vár bei területén éttermet építeni nem kell. Az átalakítások révén egyben a vár alatti beépítés állaga javul és a várból jelentkező kép is rendeződik, sőt színessé tehető. IV. Elvégzett feladatok, további munkák A váron belüli helyreállítási munkáknak ezideig mintegy 50 százalékát végeztük el. Jelentősebb eredménynek könyvelhetjük el a gótikus Püspöki Palota helyreállítását, a székesegyház romterületének kialakítását, a déli és keleti várfalak állagbiztositását. Ugyanakkor ujabb egységek terve is foglalkoztat bennünket. A Püspöki Palota a gótikus világi építészetünk jelentős emléke. Az eredetileg egytraktusos épülethez az udvar felé gótikus árkádsor épült, amelynek földszinti iveiből több megmaradt. Az ivsor feltá-