A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Sedlmayr János: Az egri vár helyreállítása

rása után a tervező Détshy Mihály még további, részben elpusztult iveket tudott hitelesen rekonstruálni, mig az emeleti folyosó pótlására rekonstrukcióval kiegészitett galériát épitett. A felső szintre felvezető lépcsőt vasbetonból tervezte, hogy a bizonytalan formájú feljáratot ezzel is világosan megkülönböztesse. Az épület tömege a XVII-XVIII. századi kéttraktusos beépítést követi, amellyel nemcsak a történeti értéket képviselő második traktust tartotta meg, hanem az épületben elhelyezett kiállítás számára is nagyobb területet tudott adni. Sokáig szerettük volna az épületet eredeti hosszúságára is kiegészíteni. A terwariánsok azonban azt bizonyították, hogy az épület további kiépítésével a gótikus rész hitelessége csökken, mert a kiegészítés meghaladná a középkori eredetű épulettömeget. A Székesegyház restaurálása tipikusan romhely re állítási feladat volt. A legújabb régészeti feltárás számos uj eredményt hozott: tisztázódott a XII. századi román bazilika hiteles alaprajza, és a korábbi kísérleteknél pontosabb elméleti rekonstrukciót rajzolhattunk meg. A szentélytől keletre végzett ásatás során egy ujabb, XIV. századi szentély koszorús elrendezésű gótikus templombővités alaprajza jött elő, amely eddig ismeretlenül húzódott meg a föld alatt. Ujabb részletekkel bővült a XV. századi későgótikus székesegyház szentélykiképzése is. A bemutatás során arra törekedtünk, hogy a román és későgótikus tér teljes összefüggésében, világosan kirajzolódjék. A falak felmagasitásával, a belső pillérek kijelölésével, valamint több részlet kiegészítésével - ugy véljük - a román székesegyház terét mindenki maga elé képzelheti. Megjegyezzük, hogy a tornyok vertikális tömegét a tervezés során szívesen kijelöltük volna, sőt a délnyugati toronynak távolabbról való megjelölésére vasbetonból egy függőleges tömeget terveztünk. A tervet helyszíni makettel vizsgáltuk meg, megépítésével azonban a szakértőbizottság nem értett egyet és ezért megvalósításától el kellett tekintenünk. Az első gótikus szentéiybővitést nem mutattuk be, ennek bemutatása ugyanis zavarba hozta volna a két másik fontosabb periódus látványát. A későgótikus székesegyház kiegészítésénél pusztán műkövet használtunk. Ebbe foglaltuk be a kisebb maradványokat, és ilyennel pótoltuk a már csak éppen kikövetkeztethető részleteket. Mindezt azzal a tudattal vállaltuk, hogy a puha homokkő a műkő foglalatban gyorsan elpusztul és rövidesen csak az uj anyag képviseli a gótikus formákat. A déli várfal feletti sétány és a gótikus kaputorony bemutatása a harmadik jelentősebb helyreállítási területünk volt. A három méter széles, több periódusban kiépített fal tetején egy hosszabb sétányt képeztünk ki, amelyről Eger városképe szépen jelentkezik. Ide vezettük fel a közönséget és ezzel az életveszélyt is megszűntettük: a széles fal tetejére ugyanis nagyon sokan úgyis felmentek, ezt megakadályozni nem tudtuk. Néhányan kifogásolták, hogy olyan helyen képeztünk ki uj sétányt, ahol a középkorban gyilokjáró nem volt. Meggyőződésünk szerint azonban ez a járda a vár hitelességét nem csorbítja, megoldása senkit sem téveszt meg. Meg szeretném még említeni a gótikus kaputorony védőtetőzetének megoldását is, amely a lepusztult torony felett szinte lebeg. A fa tetőszerkezetet a sétány nívóján készített vasbeton-hidra állítottuk, ezzel az alatta levő falaktól elválasztottuk. A tető kettős funkciót tölt be: a bejárat felől jelzi a feltárt gótikus kaputornyot és egyben védi az alatta levő maradványokat. Műszaki és műemléki szempontból igen nehéz feladatot jelent a Szép-bástya helyreállítása. A sokszögű ágyudombnak gerendával erősített külső fala nagyrészt elpusztult. A bástya falazata ráadásul két oldalon 6-8 méterrel magasabban kezdődik, mint a környező terep. A problémát fokozza az a műemléki kívánság is, hogy a környezetében feltárt, még mélyebben fekvő néhány gótikus maradványt is be kellene mutatnunk (pl. a gótikus kaputorony kapuivét, amelynek alsó síkja a bástya alapozásának nívójától mintegy tiz méterre van mélyebben). A bástya helyreállításának módjára még ma sincs elfogadott terv. Egyik legutóbbi tanulmány szerint - amelyet a Földmérő és Talajvizsgáló Intézet készített - a földbástyát oldal-