A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Sedlmayr János: Az egri vár helyreállítása

Az egri vár Magyarország egyik leglátogatottabb műemléke: évenként mintegy fél millió ember keresi fel. Régészeti feltárása több mint száz éve elkezdődött, helyreállítása is már több évtizede folyik. Ennek ellenére az itteni élmény, az épitészeti látvány sajnos elmarad attól, amit a látogatók várnak. A várhoz fűződő történeti események, mindenekelőtt az 1552-es sikeresen megvívott ostrom, főként pedig az irodalmi ismeretek - Tinódi Lantos Sebestyén énekei és Gárdonyi Géza Egri csillagok cimű nagysikerű regénye és több ujabbkor! tudományos, valamint történeti tanulmány - oly mértékben felkeltette az emberek érdeklődését, amelyhez képest a műemlék a legtöbb embernek csalódást okoz. A látogatók által elvárt élmény még távlatban sem érhető el. A feltárások és helyreállítások révén mégis még igen sokat tehetünk és szaporíthatjuk a hiteles látnivalókat, és mindezeket egy kellemes, kulturált környezetben kell bemutatnunk. I. Az egri vár és helyreállításának rövid története Az egri vár története a vár területén felállított püspökség alapításával kezdődik, mely első királyunk, István nevéhez fűződik (100Ü-1038). Ekkor épült fel az első székesegyház a várhegyen, amelynek alapfalait egyelőre még nem sikerült megállapítani. Az ismert románkori - feltehetően második - székesegyház a XII. században épült, háromajtós alaprajzzal, három félköríves szentéllyel és keleti toronypárral. Ezt a tatárok gyújtották fel, a többi csatlakozó épülettel együtt. A templom újjáépítése már a XIII.század második felében megtörtént és minden bizonnyal erre az időre esik a vár falainak" felépítése is. A XIV.század folyamán bővítik a székesegyházat és tovább erősitik a várat. A gótikus püspöki palotát 1474-re épitik fel, és több kőházat is ekkor emelnek a váron belül. A XV. század második felében megindult a későgőtikus, Európa egyik legnagyobb templomának tervezett székesegyház kápolnakoszoruval ellátott szentélyének építése. A hatalmas építmény befejezése a törökök bevonulása előtt már nem fejeződött be. Sőt az építkezést beomlás szakította félbe. A törökök térhódításának időszakában - 1542 után lebontják a székesegyház szentélyét és a falainak felhasználásával bástyára alakítják. A várat egyúttal kétfelé osztják, a nagy kiterjedésű terület keleti részét, az úgynevezett huszár-várat a belső vártól fallal és árokkal választják el. Dobó István várkapitány még sokat erősít a falakon és ujabb bástyát építtet a nyugati oldalon. 1552ben a közepes erősségű, korszerűnek éppen nem mondható várat Dobó és vitézei sikeresen megvédik a hatalmas túlerővel támadó török ellen. Ezután olasz hadmérnökök tervei és irányítása mellett megkezdik a vár újjáépítését, korszerűsítését. Ottavio Baldigara 1569-től épiti a vár keleti oldalán a legújabb haditechnikának ellenálló uj-olaszrendszerű fű lesbástyákat, bennük fedett ágyutermekkel és folyosókkal. A megerősített vár, helyesebben