A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Sedlmayr János: Az egri vár helyreállítása

az uj erőd mégis rövid idő alatt esett el 1596-ban a törökök ostroma után. A zsoldosok kevés ellenállást fejtettek ki, hiába állt Baldigara bevehetetlennek ttlnő erődtervének nagy része. A hősi ellenállás, bátor helytállás hiányzott, az, amely 1552-ben a viszonylag gyenge várat is megvédte. A kilencvenegy évig Egerben tartózkodó törökök nagyszámú őrséget tartottak a várban, de aránylag keveset épitettek. A bejárat előtt egy bástyát emeltek, az úgynevezett Török-bástyát, és a falakon belül két ágyudombot. A székesegyház álló részeit fegyverraktárnak alakitották át. 1702-ben Egerben is megkezdték a külső vár lerombolását, bontását. Jelentős szerepe volt még 1710-ig, amikor a kurucok nem tudták tovább tartani az osztrák császáriakkal szemben. Ettől kezdve elvesztette hadi jelentőségét, falai fokozatosan leromlottak, helyenként kidőltek. A püspökség 1783-ban visszakapta a várat, de elsősorban kőbányának használta: kövéből készült számos barokk épület fala a városban. 1862-ben kezdődött meg a középkori székesegyház maradványainak feltárása, majd egy évtized múlva a földalatti folyosók, termek kitisztítása. E munkák már a szervezett magyar műemlékvédelem előtt (1872) megindultak, akkor, amikor a történeti emlékeket országszerte értékelni kezdték. A két világháború közötti feltárások kapcsán találták meg az ágyutermeket, kitisztitották a földalatti folyosók és boltozott termek nagy részét. A székesegyház maradványával tudományosan foglalkoztak és a kiásott emlékeket a nagyközönségnek is bemutatták. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1957 óta végzi az egri vár feltárását és helyre állítását. Ekkor szerveződött ujjá a magyar műemléki szervezet és ekkor tudtuk több jelentős magyar műemlék, köztük a fontosabb vár feltárását, illetőleg helyreállítását meginditani. A falak erősítése mellett néhány évi munkával elkészült a gótikus püspöki palota kutatása, Kozák Károly irányításával, valamint 1962-ig a palota helyreállítása is, Détshy Mihály építész tervei szerint. Az épületen belül történeti és régészeti vonatkozású kiállítás is nyilt. Mindez azóta is a legjelentősebb épülethely re állítás a vár területén belül. A hatvanas években a külső várfalak és bástyák egy részének helyreállítását, a gótikus kaputorony kiemelését, a székesegyház romterületének bemutatását készítettük el. Több lépcsőben meghatároztuk a vár és környékének távlati tervét, amely munka megvalósításába az OMF-en kívül a Megyei Tanács is bekapcsolódott. A hetvenes években folytattuk a vár keleti oldalának feltárását, bemutatását, valamint elkészült a Setét-kapu és hozzá csatlakozó uj kiszolgáló épület is. Megindult a vár alatti telkek egy részének kisajátítása, az úgynevezett műszaki védősáv kialakítása. II. A vár leírása és épitészeti karaktere A helyreállítási tervhez mindenekelőtt a vár mai épitészeti karakterét kell figyelembe vennünk. A reánkmaradt vár, illetve erőd több épitési periódusban, mintegy négy évszázad alatt épült ki; a XIII-XVII. század között. Az azóta keletkezett építmények műemléki szempontból már nem jelentősek. A sokféle korú épitményből álló és állandóan változó együttesben a XVI. század második felében megépült uj-olasz rendszerű bástyás védelmi rendszer dominál, kívülről-belülről egyaránt. A falak ma gassága és vastagsága, a tornyok és bástyák formája a támadó, illetve védelmi fegyvereknek megfelelően változott, fejlődött. A kezdeti középkori lakótornyok, belsőtornyos és külsőtornyos várak magas, ön -