A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Kozák Károly: Régészeti feltárások az egri várban, különös tekintettel azok szervezésére és dokumentálására

Az egri várban jelenleg folyó régészeti feltárás 1957. decemberében kezdődött el. Azóta - ez évben 21. éve - a műemléki helyreállítással párhuzamosan folyamatosan végezzük a régészeti-műemléki kutatást. Az első 10 évben - éves szinten, átlagot számitva - 4-5, a második 10 évben 10-12 emberrel végeztük a feltárást és télen az azt kiegészitő anyagrendezési (kőfaragványok, kerámiai és egyéb leletek) munkát. Ez természetesen azt jelenti, hogy tavasztól őszig 15-25, télen pedig 4-5 ember dolgozott a feltárásoknál. A szükséges létszám biztosítása, az általuk elvégzett jelentős mértéku földmunkákkal kapcsolatos megfigyelések, jelenségek rögzitése, dokumentálása önmagában is nagy feladatot jelentett minden évben. E munkával párhuzamosan azonban az előkerült leletanyag tisztítását, rendezését, előzetes, majd végleges értékelését is elvégeztük a műemléki tervezés és a kivitelezési munkák támogatása, szükséges adatokkal való ellátása érdekében. A fent vázolt feladatok jó elvégzése annál inkább is szükséges volt, mert a két világháború között végzett várfeltárás dokumentációja, néhány korai időszakban készített felmérés és több fényképfelvétel kivételével, teljes egészében elveszett. Az emiitett felmérések a most folyó feltárásokhoz és helyreállításhoz nem szolgáltattak adatokat, s csak avarban korábban folyó kutatás egyik emlékének tekinthetők (1. kép). A két világháború közti feltárás legnagyobb értéke az uj-olasz rendszerű fülesbástyák ágyutermeinek és az azokat összekötő, falban vezető folyosóknak feltárása és helyreállítása volt a XVI. század 2. felében készített váralaprajzok összegyűjtése mellett. (A feltárásoknál nyári időszakban sok diák is dolgozott. Közülük sokban felnőtt korukban is megmaradt a vár iránti nagyfokú érdeklődés, ragaszkodás. Fiaik közül többen részt vettek és ezekben az években is itt dolgoznak a most folyó feltárásnál.) Az ásatás költségeit, amely az elmúlt évben 350 000 F.t volt, valamint annak megszervezését és lebonyolítását az Országos Műemléki Felügyelőség biztosítja. Az ásatás előkészítését a társosztályokkal, tervegyeztetésekkel kezdjük minden évben. Ezután az OMF Egri Építésvezetőségével, a Kivitelezési Osztály, illetékes (területi) főépitésvezetőjével és a Tervezővel helyszínen, a várban beszéljük meg - a feltárandó területet megtekintve, bejárva - a hivatal tervében szereplő feladatokat. Ekkor állapodunk meg avar különböző helyein végzendő ásatás időrendjében, a tervezés és a kivitelezés feladatainak összehangolásával és a létszám, szerszámok időre történő biztosításában. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt 20 év során olyan Feltáró Csoportot sikerült szervezni, amely a bevezetőben vázolt nagy feladatot jől és kedvvel oldja meg évről-évre. A Csoport magját 10-12 idős, nyugdíjas képezi, akik már 8-10 év óta a feltárásnál dolgoznak. Fehér Balázs bácsi - aki tavaly, 72 éves korában ment nyugdíjba - ma is itt dolgozik, már 15 éve közöttünk. A lapáttal kidobott földben sokszor még a levegőben meglátja a zöld oxiddal fedett kis ezüst dénárt. De a többiek is ügyesek és lelkesek. A mellettük dolgozó néhány fiatal is hasonló hozzáállással dolgozik. Közöttük mindig akad olyan, aki régész szeretne lenni. Most is éppen ketten dolgoztak itt májusig, most a felvételi vizsgára készülnek. Az elmúlt 20 év alatt itt dolgozó fiatalok közül -voltak, akik egyetemi hallgatóként működtek közre több nyáron át - 8-10 végzett régész, illetve egyetemi tanulmányait végző régészhallgató került ki. Az erős fizikai munka mellett fokozatosan bevonjuk