A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Kozák Károly: Régészeti feltárások az egri várban, különös tekintettel azok szervezésére és dokumentálására

őket a felmérési munkákba (kőf elmére s, sirrajzolás, metszetrajzolás) és az anyagrendezésbe. Ehhez kapcsolódva, az egyik hallgató diplomamunkájának az elmúlt évben az egri várban feltárt XVI-XVIII. századi kerámia feldolgozását választotta. A feldolgozásba bevonta a szomszédos megyék várásatásainak és néprajzi anyagának kerámiavizsgálatát is. A munka elkészült, amely az egri várásatás egy részének feldolgozásban is szereplő dokumentációját is képezi. A várban 21. éve folyó ásatás szervezésének és dokumentálásának felvázolása után tekintsük át az elvégzett munkát, nagyobb, területi egységekre bontva azt, a munkavégzés éveihez igazodva. A gótikus, középkori püspöki palota feltárása A régebbi, középkori házak helyén 1475-re elkészült püspöki palotát a XVI. században a várkapitányok, majd a vár 1596-ban történt eleste után a pasa szállása, palotájaként emiitik az irott források. A hódoltság után a már addig is többször átalakitott, javitott épületet egy ideig parancsnoki szállásként, majd később magtárként, szinte a feltárást megelőző évekig katonai raktárként használták (2. kép). Az épület felhasználásának változása természetesen további átépitésekkel járt, amelyeket korabeli felmérések rögzítettek. Ennek az anyagnak, irott adatoknak és felméréseknek összegyűjtése a régészeti kutatással párhuzamosan folyt (3-4. kép). Az anyag folyamatos értékelése jelentős segítséget nyújtott a feltárásban, több esetben meggyorsította azt (pl. egy újkori, XIX. századi válaszfal falkutatásánál, elbontásával kapcsolatos döntésnél). A püspöki palota régészeti kutatása 1957-ben kezdődött, s lényegében a helyreállítás befejezéséig, 1962-ig tartott. A helyreállítás befejezése után a középkori palotában az egri püspökség és a vár történetét bemutató kiállítás kapott helyet (5-6. kép). A feltárás során előkerültek olyan eddig ismeretlen falmaradványok, részletek, amelyek a történeti adatokat megerősítették és lehetőséget nyújtottak a hazánkban ilyen megjelenésben egyedülálló középkori palota történetileg hiteles helyreállítására, bemutatására. Igy a kiállítás keretében mód nyillott az emelet legnagyobb helyiségében, az eredeti "palotában"egy XV-XVI. századi püspöki szállás részleges bemutatására, érzékeltetésére (kelyhek, misekönyv, imakönyv, edények, kályha). A kiállításon bemutatott tárgyak jelentős része a vár területén végzett ásatások során került elő (7-8. kép). A palota ásatásáról évről-évre elkészültek az ásatási dokumentációk (jelentés, napló, fényképek, felmérési rajzok: alaprajzok, metszetek, faragott kőanyag fényképei vagy rajzai). Az ásatási- és a felmérési dokumentációk felhasználás ival készült el a helyreállítási, kivitelezési terv. (A középkori püspöki palota tervezője Détshy Mihály építészmérnök volt. ) Ezek a dokumentációk a hivatalos intézmények részére készültek (Országos Műemléki Felügyelőség, Magyar Nemzeti Múzeum Adattára, Dobó István Vármúzeum) és zárt anyagnak tekinthetői: az érdeklődők szélesebb köre részére. Éppen ezért, dokumentációnak tartjuk bővített értelmezésben a kutatásról, helyreállításról, megjelent ason feldolgozásokat és kiállításokat is, amelyek az előbb emiitett dokumentációra támaszkodva, azok adatait értelmezve és részben bemutatva készülnek, s mindenki számára elérhetők. A püspöki palota kutatásáról és helyreállításáról a legfontosabb dokumentumok eredeti helyükön, magában a palotában és annak eredeti légkörét, hangulatát részben érzékeltető kiállításon találhatók (9-10. kép). A palota történetét, építéstörténetét és a kutatás egyes részleteit az érdeklődő a tervező é3 a kutató által irt dolgozatokban találja